Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Adattár - Orvostörténeti vonatkozások Hermányi Dienes József munkáiban (Vita Zsigmond)

ADATTÁR Orvostörténeti vonatkozások Hermányi Dienes József munkáiban Bod Péteren kívül Hermányi Dienes József volt a XVIII. század közepén a legszorgalmasabb és ma leginkább értékelt erdélyi magyar író. Emlékiratában és élete végén írt Nagyenyedi Demokritus című anekdota-gyűjteményében a XVII. század vége és a XVIII. első fele társadalmi életének és jellemző alakjainak képét hagyta reánk örökségül.

1 Hermányi Dienesnek e két munkáját eddig főleg az irodalomtörténet értékelte, de a művelődéstörténet különböző kérdéseinek kutatói is kiaknázatlan, gazdag anyagot találnak bennük. Hermányi Dienes Emlékirata a családi körből kiindulva vezet el a kollégiumi életbe, és főként a tanulásával kapcsolatos kérdéseket világítja meg. Apja, Hermányi Dienes Péter, Udvarhelyen és Enyeden járt kollégiumba, abban az időszakban, amikor ott Apáczai hagyományait folytatva a kartéziánus filozófiát és a Biblia teljes megértésére törekvő és a kritikai szellemet is fejlesztő cocceiánus teológiát tanították. Tanárai közül Dési Márton, Kolozsvári István és Pápai Páriz Ferenc tanítása a kollégiumi ifjúság gondolkozására hosszú időn keresztül hatott. Apja révén nagyrészt tőlük nyerte Hermányi Dienes József is józan, kiegyensúlyozott, minden túlzástól őrizkedő világfelfogásának és egész gondolkozásának alapját. Ilyen nagy tudású és a filozófia mellett már a természettudományok, a fizika kérdéseit is feszegető tanárok tanításait követve lett Hermányi Dienes Péter és utána a fia, korának egyik legjelesebb prédikátorává. Hermányi Dienes József 1699-ben született Olaszteleken. Legfőbb tanítómestere az apja volt, aki „a tanulásban telhetetlen, igen librárius pap volt". „Nem is tanultam egy embertől sem többet, mint ő tőle. Jobb apa nem lehetett", írja az ifjú Hermányi.

2 A tanulás és a tanítás vágya Hermányi Dienes Józsefnek is jellemző tulajdonsága maradt egész életében. Már a falusi iskolában is megszerette a tanulást, és könyv nélkül megtanulta Comenius Orbis sensualium pictusát. Ezért 1711-ben az udvarhelyi kollégiumba, 1718-ban pedig Enyedre, a Bethlen-kollégiumba küldték továbbtanulni. A pestisjárvány miatt tanulmányait félbeszakította, majd ismét visszament Enyedre, és ott tanult egé-