Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Kovácsics Sándor: Pettyeni Borbély Márton - alias Gyöngyösi - orvosi Kézirata a XVII. századból (1683-1701)

is ki eszi de eközben mindenkor meg mosd Rosa Vizzel avagy borral." A kézirat III. részének tekinthető a mindkét részhez fűzött üres lapokra tett utólagos beírások. Ez 9 lapot tesz ki. Az alábbi betegségek ellen javasol medicinákat: „Az Ember vékonyán esett daganatról akár hideglelés, akár rándulás, akár pedig égés által történt az. Fog Fájásrul. Szegezésrül. Hektikárul. Az Kinek az Fiatus megszorul. Faranczrul valo Cinobriam. Kankorol - Balzsam. Vizelles fent akadasrul. Marha ha nem eszik. Belső meg Szakadások. Tincturák. Tartarus Vitri. Flores Sulphuris. Foliorum Rosmanorum. Cortice China Chine Balsamun indiacum. Ungventum Rubrum Potabile. Pulvis Disentericum Crolliy. Eessentie Lignorum. Pulvis Analepticus." Ebben a részben fordul elő először a Cortex Chinae, melyet a XVI. században kezdtek használni. A fent közöltekben óhajtottam demonstratív képet nyújtani - érdeklődő kartársaimnak - az értékes kéziratról. Befejezésül visszatérek a Bevezető soraimban idézett 2 munkára. Botbar Dániel ezt írja: „Ez a kézirat azon kevés ránk maradt művek egyike, melyet a XVII. század és ennél régibb idők orvosi műszavainak nagy részét megőrizte. A hazai tudomány történetére nézve kétség kívül érdekes és hasznos volna, ha az egész könyvecskét szakszerűen ki lehetne adni. „Ezt megtoldja Magyary Kossá azzal: „Sok olyan gyógyszernevet és orvosi kifejezést tartalmazván, melyek a Nyelvtörténeti Szótárból hiányoznak." Jelen ismertetésemmel hozzá akartam járulni ahhoz, hogy a Magyar Tud. Akadémia figyelmét felhívjuk a kézirat értékének méltánylására, másrészt pedig szaktudósaink kutató munkássága felderíthet a közölt drogokban eddig még ki nem használt, ki nem derített értékeket. 10* 147