Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Kovácsics Sándor: Pettyeni Borbély Márton - alias Gyöngyösi - orvosi Kézirata a XVII. századból (1683-1701)

is ki eszi de eközben mindenkor meg mosd Rosa Vizzel avagy bor­ral." A kézirat III. részének tekinthető a mindkét részhez fűzött üres lapokra tett utólagos beírások. Ez 9 lapot tesz ki. Az alábbi beteg­ségek ellen javasol medicinákat: „Az Ember vékonyán esett daga­natról akár hideglelés, akár rándulás, akár pedig égés által történt az. Fog Fájásrul. Szegezésrül. Hektikárul. Az Kinek az Fiatus meg­szorul. Faranczrul valo Cinobriam. Kankorol - Balzsam. Vizelles fent akadasrul. Marha ha nem eszik. Belső meg Szakadások. Tinctu­rák. Tartarus Vitri. Flores Sulphuris. Foliorum Rosmanorum. Cor­tice China Chine Balsamun indiacum. Ungventum Rubrum Potabile. Pulvis Disentericum Crolliy. Eessentie Lignorum. Pulvis Analepti­cus." Ebben a részben fordul elő először a Cortex Chinae, melyet a XVI. században kezdtek használni. A fent közöltekben óhajtottam demonstratív képet nyújtani - ér­deklődő kartársaimnak - az értékes kéziratról. Befejezésül visszatérek a Bevezető soraimban idézett 2 munkára. Botbar Dániel ezt írja: „Ez a kézirat azon kevés ránk maradt mű­vek egyike, melyet a XVII. század és ennél régibb idők orvosi mű­szavainak nagy részét megőrizte. A hazai tudomány történetére nézve kétség kívül érdekes és hasznos volna, ha az egész könyvecskét szakszerűen ki lehetne adni. „Ezt megtoldja Magyary Kossá azzal: „Sok olyan gyógyszernevet és orvosi kifejezést tartalmazván, me­lyek a Nyelvtörténeti Szótárból hiányoznak." Jelen ismertetésemmel hozzá akartam járulni ahhoz, hogy a Ma­gyar Tud. Akadémia figyelmét felhívjuk a kézirat értékének mél­tánylására, másrészt pedig szaktudósaink kutató munkássága felde­ríthet a közölt drogokban eddig még ki nem használt, ki nem derí­tett értékeket. 10* 147

Next

/
Thumbnails
Contents