Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 24. (Budapest, 1962)

Dr. Ruttkay László: Az orvos Jessenius mint történetíró

AZ ORVOS JESSENIUS MINT TÖRTÉNETÍRÓ írta: Dr. RUTTKAY LÁSZLÓ (Budapest) A harmincéves háború és befejezése az 1648-ban megkötött westfáliai béke, egész Közép-Európa politikai arculatát megváltoztatta. Első éveiben, rövid időre politikai szerephez juttatott egy magyar származású orvost is: Johannes Jesseniust, családi néven: nagyjeszeni Jeszenszky Jánost. Orvostörténetünk eddig Jesseniusról mint orvosról nem sokat tudott: Jesseniusról mint történetíróról azonban semmit sem. Arra nézve, hogy orvostörténeti íróink eddig miért fordultak oly kevés érdeklődéssel Jessenius élete, orvosi és egyébirányú tudományos munkálkodása felé, a választ mindenekelőtt maga Jessenius élete adja meg. Élete, amely a magyar haza határain kívül folyt le; könyvei, amelyek mind külföldi nyomdákból kerültek ki; politikai szereplése is, amely különösképpen az 1618. évi cseh felkeléshez és annak további fejleményeihez fűződött - bár abban is jelentős szerepet játszott magyar származása -, ez a szereplése tette őt a csehek szabadságmozgalmának és a protestáns érdekek védelmének vértanújává. Jessenius élete változatos, az akkori időkhöz mérten a „nemzetközi embernek" élete volt. Atyja, Jeszenszky Boldizsár, mint 22 éves ifjú, 1555-ben hagyta el a Turóc megyei szülői házat, és vándorolt ki a sziléziai Boroszló városába, ahol akkor már több rokona élt. Boldizsár attól félt ugyanis, hogy az előnyomuló török seregek felhatolnak Turóc megyébe is és akkor az a veszély fenyegetheti, hogy mint ifjú, török rabságba kerül. Itt Boroszlóban nősült meg, odavaló