Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 23. (Budapest, 1962)
Natter-Nád Miksa: A Herbárium növényei
megfordult Váradon, Kolozsvárott, Gyulafehérváron, Szolnokon, Nyírbátorban. Hitvitákat rendezett, értekezleteket, zsinatokat tartott. Összeállította az első református hitvallást, latin és magyar nyelven röpiratokat írt, Debrecenben nyomdát állított fel. Ilyen körülmények között nagyon kevés ideje lehetett ahhoz, hogy Lonicerus füveskönyvével behatóbban foglalkozzék. Az ellenben kétségtelen, hogy szabad idejében folyamatosan jegyzeteket készített belőle, jártában-keltében gyűjtötte a szóban forgó növényeknek a nép körében használatos neveit és amikor a növény német vagy latin elnevezésére nem talált megfelelő magyar szót, sok növénynek maga adott magyar vagy magyarosan hangzó nevet. Közben közvetlenül is megismerkedett számos gyógyító növénnyel és tanulmányai alapján minden bizonnyal tanácsot is adott, hogy bajukban miként éljenek bizonyos növényekkel a hozzáfordulók. Az itthoni vallási küzdelmeknek tizennegyedik évét töltötte be, amikor 1572. december 15-én Debrecenben a Piac tér mellett állott telkes házában meghalt 57 vagy pedig 46 éves korában, mert születési éve bizonytalan. Özvegye számba vette hátrahagyott iratait. Legnagyobb részüket férje barátainak, lelkésztársainak ajándékozta, a füveskönyvekből kimásolt, illetve lefordított és jegyzetekkel bőven ellátott írásait, amelyeknek értékét talán maga is ismerte, valamelyik jóakarójának tanácsára átadta Heltai Gáspárnak, férje egykori lelkésztársának, aki vallási kérdésekben gyakran ellenlábasa volt és szintén Wittenbergában szívta magába a reformáció tanait. Heltai Gáspárnak nyomdája is volt Kolozsvárott, amelyet Hofgreff György képzett nyomdásszal 1550-ben állított fel. Ebben nyomtatták ki a Biblia egyes részeit magyar nyelven. Majd szakítván társával, maga vezette a nyomdát és 1566-ban kiadta „Száz fabulá"-ját, melyeket „Aesopusból és egyebünnen egybegyűjtött és öszve szörzett az fabuláknak értelmével". Utolsó műve ,, Chronica az Magyarocnac dolgairól" 1575-ben már felesége nyomdai cégjelzésével jelent meg. Heltai jól ismervén a füveskönyvek jelentőségét és nagy kelendőségét, jártas lévén ezen a téren is, munkába vette Melius írásainak összeválogatását, elrendezését és nyomdai előkészítését 22* 339
