Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 23. (Budapest, 1962)
Dr. Bán Imre: Melius Juhász Péter
nomot, azaz cancer morbust vagy cangrénát, vagy amaz cacoetest, azaz rothasztó fene sebet e pápafűnek vize, succusa, főtt vize, ha füvestől, gyökerestől megfőzed, kötezed a fene sebet vagy antaltüzét véle, meggyógyul valóban, késértett dolog (46a). A Cnicus benedictus-ról, a bendekfűről van szó. Ez utóbbi leírással már át is léptünk a Herbarium legterjedelmesebb rétegének — a gyógyító eljárások leírásának — tárgyalásához. íme a Carduus: (= bogáncs) félék sok haszna. Legfeljebb még annyit jegyezzünk meg, hogy Melius vagy forrása összekeveri őket a Dipsacus: (= mácsonya) félékkel. Ez a tévedés azonban eléggé érthető. ,,Külső hasznai. A bogács kóró fejében termett férget egy bőrben az negyednapi hideglelőknek a kezére kötöd, vagy gyökerével az férget öszve töröd disznóhájjal vagy popiommal (= nyírfakenőccsel), és kened vele kezét, hasát, vak szemét, lábát, meggyógyul az negyednapi hidegből, Dioscorides mondja." ,,Az bábák (== kuruzsló javasasszonyok) nyakára kötik (ti. a betegnek) ; az levét vagy succusát, ha megtöröd (ti. a bogáncsot), az hagymázt meggyógyítja, fejét, nyakát kened vele. Ha az levelének vizét veszed, az fülben való férget megöli a succusa, azaz kifacsart succusa, ha az fülben tölted. Ha az vizével omlott szájat mos(s), meggyógyítja. Ha az gyökerét borban addig főzed, mig ollyan lészen, mint egy olvasztott viasz vagy pép, ha az alfeled fakadásit vele kened, meggyógyul, ezt cserépben töd(d) az orvosságot, élhetsz vele télben is. Ha amely víz levelében megáll, a szemedet mosod véle, hállyogot, homált a szemben gyógyít, és sömört az orcáról eltöröl, özön (= itt, ezáltal) elvész." (43a—b) Orvosságait olykor igert eredeti modorban ajánlja, pl. a birsalmát: ,,Te paraszt ember, süsd meg, és úgy egyed a zabálódás után" (56). — ,,Ha penig igen alunnék ez mandragóra italért, az fejére önts ecetet, az orrába borsot, vagy prösszöktető hunyort, felserken" (52b). A mandragóra mint szerelmi bájital volt használatban, így néha súlyos mérgezési esetek fordultak elő. — A spenót vagy mint Melius mondja, barát paré: „Igen jó