Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

számára pótolhatatlan és ugyancsak annak szükségessége és üdvös volta miatt, az élet igazi táplálékának nevezhető" (9—10. old.). És dacára mindezeknek, ,,azt a megbetegedéseket előidéző első okokhoz kell sorolni" (10. old.). A levegő betegséget előidéző volta a szerző véleménye szerint függ egyebek között annak nedvességétől, rothadásától és hőmérsékletétől. ,,A levegő nedvessége állandóan képződik a mocsaraktól, állóvizektől, az emberek és állatok légzésétől, a nedves földalatti helyiségektől és vizes kőből épített házak falaiból" (10. old.). Keresztúry a levegő nedvességének csökkentésére ajánlja az állóvizek levezetését dréncsövekkel, mocsarak és a nedves lakóhelyek kiszárítását. „A levegő rothadása azonban különböző szennyeződésből és a rothadás által felemésztett testek kigőzölgéséből származik, és ezen kigőzölgés eltávolításával ismét helyre szokott igazodni" (10. old.). „Ezért a holttestek temetése a templomok kertjében teljességgel eltiltandó, a temetők létesítessenek a várostól eléggé távoleső helyeken, nehogy a levegő szellőztetése akadályoztassák és nehogy a rothadt kigőzölgések a városba visszatérhessenek" (10. old.). Ugyanezen okokból kifolyólag Keresztúry úgy véli hogy „a nyilvános kórházakat a városon kívül, jól szellőzött levegős helyen kell felállítani, és a mesterek műhelyei, akik egészségtelen bűzzel vagy káros kigőzölgéssel a levegőt bemocskolják, mint a vargák, szappanfőzők, mészárosok, ezen műhelyek a város falain kívül legyenek elhelyezve" (10. old.). A levegőnek mindezen kipárolgása, a szerző véleménye szerint, a legkülönféle súlyos betegségek okozója lehet, és elsősorban a rosszindulatú váltóláz az, ami megköveteli a hatóságok különös gondoskodását. Keresztúry művében ezután az élelmiszerek minőségére fordítja figyelmét, rámutatva arra, hogy „az egészségtelen ételtől sok megbetegedés származik" (10. old.). Bármely eledel előidézhet számos megbetegedést, „ha rossz és romlott állapotban lesz" (10. old.). Mindazonáltal úgy véli, hog}* a vegyes, azaz húsos és növényi eledel a legegészségesebb az orvostudomány szempontjából. Keresztúry rámutat arra, hogy a hatóságok kötelesek gondoskodni a gabonafélék tárolásáról és azok helyes megőrzéséről a terméketlen években az éhség elkerülése céljá-