Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

vagy „sensus", csak „a pulpás burokban" elhelyezkedett idegek segítségével jön létre. Ezen idegek ingerlésekor az ösztönzés felmegy az agyhoz, ahol ennek következtében létrejön az érzet. Az ilyfajta idegek tevékenysége különösen jól látható bármely érzékszervünk munkája közben. Az izomban elhelyezkedett ideg, a szerző véleményes szerint, „nagyobb mértékben mozgatónak látszik". Az abban különbözik az érzőidegtől, hogy inger esetében az impulzus az agytól lefelé megy az izomhoz és ezen utóbbit összehúzásra parancsolja. Miközben fájdalmon kívül ezen ideg semmi más érzetet nem vált ki. Még határozatlanabb érzés támad a belsőszervek idegeinek ingerlése alkalmával A szerző ezen idegeket vitálisokra („nervi vitális") és szenzoriusokra („nervi sensori") osztja fel. Azok közül az elsők emellett sokban hasonlítanak a mozgató idegekhez, de ugyanakkor különböznek azoktól. „A vitális idegek, miként a mozgatók is — állítja a szerző — az agytól lefele mennek az innervait szervhez és mozgató működést fejtenek ki. A vitális idegek a mozgatóktól eltérően nincsenek alávetve a tudat parancsának, azok ingerállapota idő tekintetében jóval hosszabb" (9. old.). A belsőszervek érzőidegei pedig a maguk sorrendjében a bőr és érzékszervek érzőidegeivel bizonyos hasonlósággal bírnak. Mind a ketten viszik az ingereket fel az agyhoz, fájdalomérzetet váltanak ki, de ez a fájdalom minőségileg sajátos jelleme és impulzivitása szempontjából. Ezen idegeket jellemezve, a szerző a dolgok alapos ismeretével írja le fontosabb idegeinket, melyek innerválják a belsőszerveket és izmokat (nn. vagus, intercostales, splanchnici etc.). A fejezetet azon ígérettel zárja le, hogy a következő alkalommal az összes fenntebb mondottakat élő állatokon végzett kísérletekkel fogja bemutatni. Keresztúry művének a végén összegezi az érzetek szerepéről mondottakat az ember élettevékenységeiben, nevezvén ezeket az emberi és állati test „őreinek". Rámutat az embert körülvevő környezet sajátosságai megfigyelésének szükségességére, mert véleménye szerint csak a természet tanulmányozása ad lehetőséget az egészség megőrzésére és az ember betegségektől való megóvására. Azon célból, hogy ellenálljunk a külső befolyásoknak, amelyek előidézik a betegségeket és idő előtt rombolják