Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

szét a testet, a szerző véleménye szerint, tanulmányozni kell az egész természetet és minden arra vonatkozó tudományt. Az embernek tudnia kell, hogy mi hasznos neki és mi káros. Sőt művében összpontosítva figyelmét az érzetek szerepének és jelentőségének magyarázatára az emberi életben, Keresztúry. ami igen figyelemre méltó, még a kóros folyamat értelmezése alapjának tekinti a környezet befolyását. Merészen használva fel az élettani kísérletet és az akkori orvostudomány adatait, Keresztúry munkájában sok későbbi felfedezést előzött meg. Először mutatott rá az izomérzet létezésére és a mozgató és érző ingerek jelenlétére. Neurofiziológiában ezen felfedezések érdemét Charles Bell (1811) angol tudósnak

76 ítéli oda.

77 Keresztúry a moszkvai egyetem magyar nemzetiségű orvostanára e fontos felfedezéseket már 1778-ban, azaz 33 évvel előbb megtette. Keresztúry második ünnepi beszéde: „Qui disseret de cognoscenda vita, ut intima corporis humani indoles clarius eluceat" (Az élet megismeréséről azért, hogy világosabban feltáruljon az emberi test belső természete, Moszkva, 1783. június 30. 8. old.), figyelemre méltó már azért is, mert ez volt a szerző doktori értekezése. Ebben Keresztúry a tudomány kísérleti módszerének hívéül mutatja be magát. A szerző úgy véli, hogy az élet és főleg az emberi szervezet élettevékenysége megismerésének legfőbb eszköze a kísérlet és a megfigyelés. „A hullában nincs élet, nincs mozgás, és éppen azért nem kell kétségbeesni — mondja —, hogy élő állatokat szükséges felboncolni. Ez a kegyetlenség még inkább, mint az összes többi tudomány minket közelebb hoz az élet megismeréséhez és az emberi szervezet belső természetének tanulmányozásához" (6. old.). Saját kísérleteinek eredményeire és ugyancsak a korabeli fiziológusok megfigyelésére támaszkodva, Keresztúry, mint a kísérleti élettan kezdeményezője Oroszországban,

78 arra a következtetésre jutott, ,,hogy csak élő állatokon végzett elővigyázatos kísérletek és hiteltérdemlő megfigyelések alapján lehet tájékozódni az emberi szervezet belső természetében" (6. old.). A szerző a szervezet sejtes elméletének alapján áll, nevezvén a sejtet „legegyszerűbb matériának" (..materia elementáris") és „ezek