Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

Önkéntelenül felvetődik a kérdés: hogyan tette magáévá Keresztúry a XVIII. század orosz orvostudományának haladó eszméit és elsősorban tanítója, Zibelin materialista világnézetét? A kérdésre csak úgy találunk feleletet, ha analizáljuk műveit! Keresztúry tudományos irodalmi hagyatéka nem nagy, összesen 3 mű

72 — a moszkvai egyetem ünnepélyes gyűlésein elhangzott beszédei. Nemcsak egyszerű anatómus vagy sebész volt, mint már előzőleg bemutattuk, hanem az orvostudományban alaposan képzett ember. Mindenki által elismert magas orvosi képzettsége, következetes észjárása, nem mindennapi szónoki képességei — mindezek együttvéve eredményezték, hogy a moszkvai egyetemen többször mondott az évvégi gyűléseken ünnepi beszédet. Belinszkij, a nagy orosz irodalmi bíráló, aki ugyancsak a moszkvai egyetem neveltje volt, a következőket írta : „Az ünnepi beszédek drága okmányai az első és legfontosabb orosz tanintézet történetének. Ennek nyomán mint élő évkönyvek alapján lehet követni évenkénti sikereit, minden előrehaladását. . . A tanárok ünnepi beszédei mértékül szolgálnak a tudomány mai állapotáról az egyetemen, ezek előadásairól és maguknak a tanároknak érdemeiről".

73 A jellemzés teljes mértékben ráillik Keresztúry ünnepi beszédeire is, amelyek kitűnnek az orvostudomány és különösen az élettevékenységek folyamatainak materialista felfogásával. Bennük, mint a tükörben verődik vissza szerzőjük haladó világnézete. Különös figyelmet érdemel Keresztúry időrendileg első munkája: „De sensationibus tam in tuenda sanitate, quam in corrigenda adversa valetudine, homini necessaria et arnica auxilia praebentibus" (Azon érzékelésekről, amelyek megadják az embernek a nélkülözhetetlen és baráti segítséget úgy az egészség megőrzésére, mint a betegségtől való szabadulásra, Moszkva, 1778. április 22, 12. old.). A mű természete szerint élettani, még pontosabban idegélettani.

74 A bevezetésben maga a szerző írja, hogy benne az érzéklések

75 kérdését, azok jelentőségét az ember életében és azok a szervezetben való folyamatának lezajlását tárgyalja : ,,. . . én beszélni fogok az érzék lésekről. Az érzéklések útján az ember mint állandó élettevékenységgel felruházottmagasabbrendű lény megismeri mindazt, ami testének megőrzéséhez