Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

tómia, sebészet, törvényszéki orvostan és más tanszékek tanárai lettek, felváltván mesterüket. A XVIII. század és különösen annak második felében az orosz orvostudományt a materialista irányzat jellemzi. Az orosz tudomány materialista hagyományának maradandó alapjait Lomonoszov rakta le. Őt követve a XVIII. századi orosz orvosok a kísérletet és a megfigyelést tartották az orvostudomány alapjának. A XVIII. századi orosz orvosok művein és nyilatkozatain vörös fonalként húzódik végig az a materialista gondolat, mely szerint igaz csak az lehet, ami tapasztalaton és megfigyelésen alapszik. Ezek a gondolatok találó kifejezést nyertek a moszkvai egyetem első orosz tanárának Zibelin nyilatkozataiban. „Nekem úgy tűnik fel, hogy nem kell szükségtelenül növelni a dolgokat és a képzelet szüleményeit és ezzel terhelni a tudományokat. . . Kívánatos, hogy azok minél inkább legyenek a természettel egybehangzóak és azt mindenütt kövessék. . . , mert az észnek természetellenes szüleményei hamar elhamvadnak".

69 Az orosz tudós ezen nyilatkozatai mély gondolatot fejeznek ki a kísérlet és a megfigyelés jelentőségéről, mint a tudomány egyedüli helyes útjáról. Zibelin materialista kijelentései ellentétben voltak a más országok idealizmusának különböző válfajaival: a Stahl animizmus rendszerével Németországban, Bordet vitalizmusával Franciaországban, Gaubia idealizmusával Hollandiában stb. De Zibelin nem áll egyedül ezen materialista nyilatkozataival. Flasonló haladó álláspontot foglaltak el más kiváló orosz orvosok is, többek között Ambodik, aki műveiben gyakran hangsúlyozta a kísérlet szerepét, mint minden tudomány és így az orvostudomány alapját. Érdekesek Ambodik tételei az érzékelés és a fogalmak szerepéről. „Az érzékszervek őrök és előhírnökök, amelyek előre értésére adják az embernek szükségleteit és megszakítás nélkül őrködnek az ő megőrzésén. Ők azok a mindig nyitott kapuk. . . Minden emberi ismeret, minden elmélkedés és ítélet nagyobb részt ezen alapelvekhez, azok számához és tökéletességéhez tartozik".

70 Hasonló materialista elveket hirdettek a kor más orosz orvosai is. N. J. Ozereckij, D. Sz. Szamojlovics és mások.

71 Mindezt a felsorolt adatok alapján állíthatjuk. 6 Orvostört. közi. 81