Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

közvetlenül az emberi hullákon, anatómiai és élettani kísérleteket végzett élő állatok felboncolása útján, a törvényszéki orvostan körébe vágó esetek bemutatása alkalmából pedig mikroszkópot használt. Irodalmi kútforrások alapján ítélve, előtte a moszkvai egyetemen tartott előadásoknál nem használtak fel se állatokat, se mikroszkópot.

65 Az utóbbi állítások igazolásáról meggyőződhetünk az 1792—93. tanévre kiadott „Hirdetmények. . ."-bői, ahol a következőket olvashatjuk: „Keresztúry Ferenc. . . be fogja mutatni az emberi test szerkezetét mesterséges módon szétszedett és előkészített hullákon. És hogy az élő test számos részeinek működését pontosabban állapítsa meg, azért ezt megmutatja azon részek szerkezetét különféle állatokon is. Az anatómiai és élettani kísérletek céljából néha élő állatokat fog felboncolni. A kisebb testrészek finomabb szerkezetének megvizsgálása céljából segítségül használja a mikroszkópot, később bemutat a törvényszéki orvostan köréhez tartozó eseteket".

66 Keresztúry volt az első egyetemi tanár a moszkvai egyetemen, aki lerakta a törvényszéki orvostan rendszeres tanításának alapját.

67 Tanári működése során, mint már említettük, sokszor folyamodott a mikroszkóphoz.

68 A fentebbiek alapján megtudhatjuk az anatómia tanszékén a XVIII. században tartott előadások tartalmát. Ezen tanszék abban az időben elválaszthatatlan volt a sebészet tanszékétől, magába foglalva nemcsak az anatómia körébe vágó ismereteket, amint mi azokat ma értjük, hanem az élet- és szövettan, tájanatómia és törvényszéki orvostan elemeit is. Ezen utóbbi körülmények tanúskodnak Keresztúry sokoldalú és mély tanultságáról, aki egyfolytában 1777-től egész 1805-ig volt a moszkvai egyetemen az anatómia tanszékének vezetője. Az ő személyében látjuk a klinikust, leíró anatómust, kórboncnokot, törvényszéki orvost és fiziológust. Keresztúry orvosképző tevékenységéről szólva rá kell mutatni a múltbeli orosz—magyar oivosi kapcsolatok egy nevezetes tenyéré, arra, hogy a magyar Keresztúry sok orosz orvost nevelt fel. Ezek közül a legnevezetesebbek: I. F. Venszovics, L E. Gruzinov, I. Sz. Andrejevszkij és mások, akik később orvosdoktorok és a moszkvai egyetem orvosi fakultásának ana-