Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

KERESZTÚR Y FERENC (1735—1811) írta: DR. SZILVAY KONSTANTIN. (Uzshorod) Szovjetunió). A XVIII. század második felében és a XIX. század elején Oroszországban működő magyar orvos — Keresztúry Ferenc

1 halálának 150. évfordulóját ünnepeltük folyó év február havában. Keresztúry különös helyet foglal el azon magyar orvosok között, akik a XVIII. század folyamán Oroszországba vándoroltak. Ellentétben a többi magyar orvossal, ő az orosz orvosi iskola és annak kiváló képviselői: Sz. G. Zibelin, K. I. Scsepin és a többiek neveltje volt, akik jelentős és kedvező befolyást gyakoroltak Keresztúry materialista világnézetének kialakítására. Több mint ötven éven át élt Oroszországban, amelyből a moszkvai egyetemen negyven éven át működött, kezdve a boncnoktól és sebésztől egészen az anatómia és sebészet nyilvános rendes tanárságáig, ahol az orosz orvosok egész nemzedékét nevelte fel. Újítások egész sorozata fűződik nevéhez: hullák rendszeres boncolása, a mikroszkóp használata az orvosi gyakorlatban, élettani kísérletek végzése stb., s az első tudományos orvosi egyesület létrehozása és megszilárdítása Oroszországban. Nagy figyelmet érdemelnek az élettani és közegészségügyi kérdéseket tárgyaló művei is. Mindezek elegendők arra, hogy Keresztúry élete és működése a XVIII—XIX. századi orosz orvostudomány történetében méltó helyet foglaljon el. Ezzel egyidejűleg munkássága a múltbeli orosz-magyar orvosi kapcsolatok egyik legfénylőbb fejezetét alkotják. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti és a jelen