Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Szilvay Konstantin: Keresztúry Ferenc (1735 — 1811)

legi szovjet orvostörténeti irodalom nagyra értékeli Keresztúry érdemeit az orosz orvostudományban. J. Csisztovics,

2 W. Richter,

3 Sz. Sevirjev,

4 D. M. Rossziszkij,

5 F. R. Borodulyin,

6 Sz. M. Grombach,

7 H. Sz. Kostojánc,

8 I. L. Kálm,

9 R. G. Gurová,

10 B. D. Petrov,

11 V. V. Kovánov,

12 B. N. Pálkin

13 és mások műveiben szétszórtan egész sor elismerő véleményt találunk Keresztúry orvosi és tanári működéséről a moszkvai egyetemen. Mindezek ellenére mai napig sincs összefoglaló tanulmány róla, még nem dolgozták fel a legértékesebb s leghitelesebb kútforrásokat — a levéltári anyagokat sem. Igaz, hogy van két tanulmány magyar szerzőtől, ezek egyikében Király József művére gondolunk, futólag feldolgozta a magyar lélektan történetének szemszögéből Keresztúry irodalmi örökségét.

14 Schultheisz Emil és Tardy Lajos összegyűjtötte a Magyarországon lévő irodalmi anyagot a múltbeli orosz-magyar orvosi kapcsolatok történetének szempontjából és ebben adtak rövid, de ezzel kapcsolatban már jobban összefoglaló adatokat Keresztúryról.

15 Tanulmányunkat főként az eddig még fel nem dolgozott és publikálatlan szovjet levéltári kútforrások alapján írtuk és arra törekedtünk, hogy e kérdésről minél teljesebb áttekintést adjunk, s ezzel egyidőben némileg betölteni az orosz és magyar orvostudomány történetének hézagait.

16 A nemesi származású

17 Keresztúry Ferenc 1735. május 28-án, Sárospatakon született.

18 Oroszországba történt kiutazása előtti évekről keveset tudunk. Annyi ismeretes, hogy szüleit korán elveszítette, s mint árva nevelkedett. Tanulmányait szülővárosában kezdte. 1756. március 24-től kezdődőleg a jóhírű sárospataki főiskola (kollégium) hallgatója volt, itteni tanulmányait azonban rövidesen abbahagyta.

19 A Habsburgok elnyomatását elszenvedő magyar nemzet jótehetségű fia — Keresztúry tanulmányait otthon nem folytathatta.

20 Ebben közrejátszott az is, hogy Magyarországon ez időben nem volt orvosi főiskola. Ez nem javult még 1770-ben az első magyar (Nagyszombat) egyetem orvosi fakultásának megnyitása után sem. A magyar ifjak tanulmányait a nagyszombati egyetemen gátolta s zavarta számos politikai, nemzeti és vallási akadály. Sőt, a nagyszombati egyetem orvosi fakultáéi