Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Adattár - Adatok egv dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban (Dr. Kiss Ákos)

annak helyreállítása, az esedezők tselédjeik meg zaboláztatásaik által eszközöltessen". A kolera a Duna-zugban mindenütt egyenletesen lépte át a Duna vonalát és a pomázi fellépés után elsősorban Szentendrén, Szigetmonostoron, Pócsmegyeren, Tahitótfaluban szedte áldoza­tait. Augusztus 8-áról azonban már a vidék beljebb fekvő helyé­ről, Biáról jelentenek két halottat. A vész gyors eljutása a község járási székhely mivoltával, az itteni gyakoribb személyi forgalom­mal hozható összefüggésbe. Tinnyén augusztus 7-én hallunk az első esetekről, egyelőre megbetegedésekről. Juhász János és Bak András jobbágyok fele­ségein mutatkozott elsőnek a kolera. 9 Juhász Jánosné és egy másik asszony, özv. Bajzi Katalin 10 másnapra már meg is haltak. Dr. Frankenstein körzeti chirurgus ki is szállt a községbe ; megállapí­tása szerint a két asszony betegsége is koleragyanús volt, Bajzi Katalin asszonyé pedig kétséget kizárólag kolera. Szembetűnő, hogy a kór első jelentkezésének inkább nők estek áldozatul. Miskey Imre szolgabíró, aki korábban Nagytétényben működött, de most a vész otthon tartotta, az áldozatok házait elzáratta, s megkérdezte a megyét, hogy miképpen cselekdjék a helységet elhagyni akaró személyekkel. A válasz az volt, hogy a távozni kívánókat, amennyiben egészséges mivoltukat igazoló alkalmas orvosi bizonyítvánnyal rendelkeznek, ne gátolja útjukban, hanem távozási engedélyt állítson ki számukra. A kolera eközben Esztergom megye határát is átlépte, Unyon első ízben augusztus 18-án hallunk pusztításairól. Nemsokára Csévről is hasonló hírek érkeztek. Simontsits János főszolgabíró már augusztus 11-én táblázatot mutatott be, amelyen a környék kolerás megbetegedéseit és halál­eseteit foglalta egybe. 11 Érdekes József nádor 1864. sz. leirata ezekről a napokról, amely hangsúlyozza, hogy ,,a kiváltképpen falun a népnek az' orvosoktól és gyógyszerektől való idegenkedése, mely vagy az orvosoknak helytelen bánás módjokból, vagy az egészségbeli ren­delésekkel öszvekötött megszólításokból eredett azon hibás véle­kedést szülte, mintha a Földesurak, és tisztviselők által meg­vesztegetett orvosok a kutakat, és forrásokat meg mérgesítették volna, 's életjek után törekedvén, nékiek gyógyszerek helyett mérget nyújtanak, aminek az lőn következése, hogy a tanulatlan nép nem tsak az egészségbeli rendelések eránt tartozó engedelmes-

Next

/
Thumbnails
Contents