Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Adattár - Adatok egv dunántúli falu egészségügyéhez a reformkorban (Dr. Kiss Ákos)

meritumokat használjanak; a districtualis chirurgus segítségét és tanácsait kérjék,. . . tum ideo quod obligentur sanitatis suae euram habere, cum et ideo quod ex neglecta cura epidemic!, contagiosi morbi serpere, plurimosque corrigere possint. . . Az 1829-es canonica visitatio adata szerint „az oltás az urak gyermekeinél jól halad"

4

. Csupán kitérőként említjük ebből a korból, hogy Mártony László községi kovácsmester és baromorvos beadványában kéri a közbirtokosságtól (1844 IX. 8.), hogy helységi kovács lehessen. 1831-ben Tinnyét is eléri az a hatalmas koleravész, amely az egész országon végigsöpört és amelynek politikai és társadalmi kihatásai sem maradtak el. A „napkeleti epekórság", máskor „kelet-indiai epekórság", amint Pest vármegye fennmaradt irataiban látjuk,

5 erősen foglalkoztatja a megyei urakat. A tinnyei közbirtokos családokból származó Friebeisz István

6 és Simontsits János

7 főszolgabírák már a nyár folyamán számos, a községet is érintő intézkedést hoznak a veszedelmes nyavalya ellen, amely az ország északkeleti részei felől terjedve a dunántúli területeket csak később érte el. Július hóban még nincs itt a járvány, de a község őröket állít az idegenek közlekedésének meggátlására, azonfelül határa a szomszédos Esztergom megyével érintkezve, a vele egyébként a közös közbirtokosság révén erős kapcsolatban levő szomszéd Uny falutól is szoros határzár választotta el. Súlyosbította a helyzetet, hogy Pest megye a területén hatósági kézre jutott csavargó személyeket is szokás szerint a Pilisi járás területére, így Tinnye környékére irányítja (Tinnyén ekkor fogda is van), ami ellen a közbirtokosság többször tiltakozott. A védekezés országos irányítását a helytartótanács végezte. Tinnyén is kihirdették a kötelező eljárásokat, aminők például az érkezett levelek megfüstölése. A füstölés általános védszer; a hatóság által ajánlott füstölőpor összetétele: 4

/

5 rész búzakorpa, \/

5 rész salétrompor. Július 23-án a szomszédos Piliscsabán már kolerabiztost jelöltek ki. A pilisi járás orvosi biztosa ekkor Pólya József, aki Pesten nem sokkal utóbb közkórházi orvosi alkalmazást nyerve lemondott, helyébe a járás egy Frankenstein nevű orvost állított erre a posztra. A kór a nyár végével egyre közelebb került s a társadalmi megrendülés, bizonytalanság gyakran volt előhírnöke. Amikor július végéig pl. Csongrádon az áldozatok száma túlhaladta a 200-at, Buda környékén még csupán a vészhíreket