Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben III.

sebben írta le és jobban magyarázta meg műtéti eljárását, mint elődei. Az amnion-lefűződés okozta rendellenességnek nagy hívő tábora volt. Még a XX. század elején, az újabb kor legnagyobb szakkönyvének, a „Morphologie der Missbildungen" címűnek szerkesztője és első részeinek írója, Schwalbe is az amnionlefűződést említi a rendellenességek egyik fő okaként. Többen viszont kétségbe vonták az amnion okozta rendellenességeket. Martin a spontán amputáció kérdéséről ír és azt a saját maga, valamint mások által megfigyelt tényt közli, hogy a magzat megszületése után spontán amputált lábfejet találtak az uterusben. (Martin: Über Selbstamputation beim Foetus, Jenaer Analen für Physiologie und Medicin, I. Bd., Heft 3, 1850.) Szerinte és mások szerint is ez a spontán amputáció intrauterin törés következménye lenne. Az amnion-szalagoknak nincs olyan erejük, hogy a lefűződés következtében egy végtag része elhalhasson. Az amnion-lefűződések okozta rendellenességeket jól ismerjük ma is, de ezek vagy az ujjak defektusát okozzák vagy mély barázdát létesítenek a végtagokon. Amnion okozta amputáció azonban valóban nehezen képzelhető el. A legtöbb esetben, amikor a kéz- vagy lábfej hiányzik, az amputáció helyén a bőr teljesen normális, amiből arra lehet következtetni, hogy itt kéz- vagy lábfej nem is nőtt. Néha az amputációs csonkon hegeket lehet látni, amelyek alapján valamilyen sérüléses okot feltételezhetünk. Martinnak igaza lehet, hogy ilyen esetekben a vérellátás az intrauterin törés következtében károsodást szenvedett és így a végtag peripheriás része lelökődött. A XIX. század első felében a patológusok teratologiai fejtegetései lényegében megfelelnek Meckel és Geoffroy SaintHilaire, valamint Baér véleményének. A legtöbben hasonló álláspontot foglaltak el, mint az utóbb említettek, legfeljebb néhány módosító egyéni véleményt is hangoztattak. Egyöntetűen elvetették a megbabonázás, a megcsodálás néphitét és kifejtették, hogy ez a felfogás miért nem állhatja meg a helyét. Valamely téves nézetet csak úgy lehet megcáfolni és megdönteni, ha nyomós tényekkel bizonyítható érveket sorakoztatnak fel. Természetesen a bizonyítható érvek, a tények olyan megfigyelé22 Orvostört. közi. 337