Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben III.
3. A sokszerűség ellenére a végeredmény azonos. Ez utóbbi természetesen nem egészen helyes, mert a csibék is sok differenciát mutatnak, sőt még nyomorék csibék is születnek. 4. A késői embryonális szakban alig fordul elő olyan rendellenesség, ami figyelemre méltó, mert a tojást nem érheti olyan késői károsodás, mint az emberi embryót. Tehát a rendellenesség már a szervkifejlődés idején manifestálódik, míg az embernél későbbi anyai károsodás is okozhat defektust. 5. A különbözőségek kiegyenlítődnek, ami a magzat regenerálódó képessége mellett szól. 6. Baér végül bizonyítva látja, hogy a jelen állapot és a részletkérdések minden esetben a jövőt is meghatározzák. A rendellenességekről azt írja, hogy ezeket csak a normális fejlődés ismeretében lehet' elképzelni. Egyes rendellenességek hasonlóak alacsonyabbrendű lények állapotához és ebből azt a téves következtetést vonták le, hogy az ember is végigmegy a primitív állatfajok fejlődésén. „Ezeket a rendellenességeket — mind ja Baér — azonban nem lehet egy idegen állatformánál történt visszamaradásnak minősíteni, amelyen az embryo átment volna, hanem egy korábbi fejlődési szakban történt részbeni megállásnak lehet felfogni, amely saját fajtájának fejlődését jellemzi." A hasonlóság nem döntő bizonyíték, mert a fejlődésükben vissza maradt rendellenes szervek specifikusan csak az emberre jellemzőek. Baér ezzel az állításával minden ide vonatkozó régebbi babonás és téves hitet döntően megcáfolt. Baér fejlődéstana új irányt szabott a további kutatásoknak, őt tekinthetjük a modern fejlődéstan megalapítójának, továbbá az ő nevéhez fűződik az emlősök nemi sejtjeinek felfedezése. Innen már csak egy lépés volt a sejt szerkezetét és a sejt lényeges részét felfedezni, amely Schwann érdeme. A sejtelmélet további fejleménye Virchow sejtpathologia elméletének felállítása volt. A sejtelmélet részleteinek kidolgozása előtt az embryologusok a csírában levő „beteg állapotot" tekintették döntőnek a rendellenességek kialakulásánál. Ezt az állapotot Geoffroy SaintHilaire fejtette ki, aki azt hangoztatta, hogy vannak rendellenességek, amelyek már a megtermékenyítés pillanatában kelet-
