Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben III.

logiai, mint a kóros embryologiai ismereteket sikerült kibővíteni. Az embryologiai tudományban nagy haladást jelentett Karl Ernst Baér 1828-ban megjelent munkája: „Über Entwicklungsgeschichte der Thiere. Beobachtungen und Reflexionen." Geoffroy Saint-Hilaire könyvét hamarosan követte Vrolik hatalmas műve, a „Handboek dez zietkekundige ontleedkunde oder menschlijke fnicht beschouwd in hare regelmatige en onregelmatiga ontwikkeling", amely 1840—42-ben jelent meg és amelyet 1849-ben nagy embryologiai atlasza követett. Baér fejlődéstani munkájában végleg elveti a preformációs elméletet. Sikerült döntően bebizonyítania, hogy a csíra miképpen alakul ki szerves élőlénnyé, azaz hogy a csíra átalakul, fejlődik és így válik a fajtájának megfelelő állattá. Különösen figyelemre méltó az, hogy individuális fejlődésről beszél. Az individuális fejlődés a környezethatástól függ. Ezt Baér a gyermekgyógyászok tapasztalatai és megfigyelései alapján írja, bár már Reaumur is említést tett a tojások és a csibeembryók individuális fejlődésére vonatkozólag. Az egyik individuumnál — mondja Baér — a testhez viszonyítva a fej aránytalanul nagyobb, mint egy másiknál. Az embryonális gerinc egyeseknél erősebben hajlott, míg másoknál nem érnek a test végéig. Ismét másoknál a „has lemezei" teljes egészükben kialakultak, ugyanakkor pedig egyeseknél ez még nem fejlődött ki. A csirke primitív barázdája sokféleképpen alakul. „A fejlődés ebben a szakban még olyan kezdetleges, hogy nem lehet kis kiemelkedéseknél és golyócskáknál többet látni, ezért látszanak a különbségek nagyobbaknak. Érthetetlennek tűnik, hogy ezek a különböző megjelenési formák mégis ugyanazon eredményhez vezetnek és az idősebb embryóknál, valamint a kifejlődött csibéknél ritka a nyomorék. Arra kell következtetni, hogy a különbségek kiegyenlítődnek és minden eltérés a nonnához tér vissza. Ebből kitűnik, hogy nem a mindenkori állapot határozza meg valamennyi részletében a jövő alakot, hanem hogy ezt a fejlődést általánosabb és különlegesebb körülmények irányítják." Ez a megjegyzés több szempontból érdekes, úgy mint: 1. Az individuális különbözőség sokszerű. 2. Korábbi stádiumban nagyobb a differencia.