Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben III.

Blumenbach ezen megjegyzése több szempontból érdekes. Az nem bizonyítható, hogy domesztikált állatoknál gyakrabban fordul elő rendellenesség, mint a vadon élő fajoknál, mert a vadon élő állatokat megfigyelni és a rendellenességgel születetteket regisztrálni nem könnyű, legalább is sokkal nehezebb, mint a háziállatokat. Jól tudjuk, hogy vadállatoknál, különösen oroszlánoknál nem ritka jelenség az ajak- és a szájpadláshasadás. Blumenbach idejében, de még az újabb korban is az volt a felfogás, hogy a vadon élő primitív népeknél ritkán fordul elő rendellenesség. Ezt nem lehet bizonyítani, mert a vadon élők között még él a babonás hit a rendellenességeket illetőleg. Ha a vad népek a rendellenesen született gyermekeket a születés után elpusztítják, akkor magától értetődik, hogy az európai kutató nem is láthatja azokat. Ebből alakult ki az a tévedés, hogy amit az ember nem lát, az nincs is. Ma már jól tudjuk, hogy a primitív körülmények között élő népeknél és törzseknél ugyanúgy születnek torz gyermekek, mint a kultúrnépeknél, tehát ez nem írható a civilizáció rovására. Darwin szerint a vadállatok életkörülményei a természetes kiválasztás révén olyanok, hogy a gyengébbek — ez alatt a rendellenességgel születetteket is érthetjük — elpusztulnak, míg a domesztikált állatoknál a kiválasztás nem olyan nagymértékű. A domesztikáció bizonyos testi degenerálódást is von maga után. Azonban a domesztikáció annyit is jelenthet, hogy a degeneráltan születettek nagy része életben maradhat. Talán Schinz zürichi röntgenoíógusnak Wiesbadenben, a fejlődési rendellenességek 1958-ban tartott kongresszusán elhangzott előadása magyarázza ezt a jelenséget. Az előadás egyik kitétele azt mondja : ,,Az embernél a természetes szelekció helyére egy bizonyos kontraszelekció lép, melynek alapján úgy a testi, mint a szellemi alkalmatlanok is életben maradnak." Végezetül Blumenbach határozottan kiáll a preformáció ellen, amikor a következőket mondja: „Nincsenek preformált csírák; hanem a maga részére kijelölt helyen megérett és a nyers, kialakulatlan tömegből képződött szerves testnek alakító hajlama élete végéig működésben van; ezzel igyekszik a meg-