Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)
Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történelmi szemléletben III.
kicsinyített formája a sejtben nem létezik, hanem hogy a szervek és maga az egyes állatfajokra és az emberre jellemző test, az alaktalan anyagból fokozatosan alakul ki. A természettudományos gondolkozásnak ez a forradalmi megnyilvánulása természetesen nem törhette át olyan egyszerűen a preformációba vetett, évszázadok óta fennálló hitet. Wolff az első támadást a XVIII. század egyik legnagyobb orvostekintélyétől, a preformációs elmélet egyik élharcosától, Albrecht von Hallertől kapta. Wolff érvei nem tudták a tekintélyt megdönteni, annál kevésbé, mert az, aki a természeti jelenségeket és folyamatokat metafizikusán magyarázta, nem tudta egykönnyen Wolff epigenesis elméletét elképzelni. Az emberi természetet a gépek szerkezetével hasonlították össze és az orvostudományt mechanikusan igyekeztek magyarázni. Wolff disszertációjának harmadik részében világosan kifejti, hogy ,,ha mechanikus orvostudományon azt értjük, hogy az emberi testet gépnek tekintjük és az egyes testi eszek összeállítását az alakból és a módból magyarázzuk, akkor világos, hogy a mechanikus orvostudomány olyan szisztéma, amely a képzelet szülötte, azaz amely a természeti jelenségeknek semmiképpen nem felel meg". W 7 olff vizsgálati módszerei alapján a természeti jelenségek igazolták, hogy a preformációs elmélet helytelen. Ez a forradalmi kijelentés természetesen nagy visszhangot váltott ki. Bár a legtöbben nem mertek határozottan szembeszállni a régi, idealista preformációs felfogással, fokról fokra mégis felismerték annak tarthatatlanságát. Azonban csak jóval Wolff halála után fogadták el az epigenesis elméletét, miután a további kísérletek és vizsgálódások annak helyességét teljes mértékben bizonyították. Még nem tudták az élet keletkezését magyarázni, de elfogadták azt a tényt, hogy a csírában a kész ember vagy állat nem létezhet preformálva. Blumenbach az elsők közé tartozott, aki Wolff elméleteinek ismerete alapján írta és jelentette meg 1791-ben könyvét a ,,Bildungstrieb"-ről. Az élet keletkezését valamilyen ,,képzőerő"-vel magyarázta és a preformációs elméletet a veleszületett rendellenességekkel
