Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 21-22. (Budapest, 1961)

Dr. Bencze József: A szocialista mezőgazdaság és a magyar népi gyógyászat

babonáskodás elemeitől. A népi empíria kutatásánál léptennyomon beleütközünk a paraszti „baromgyógyítás" adataiba is, amely nem választható el egészen a XVIII. század végéig az embergyógyító empíriától. Egy nagy különbség azonban van köztük, míg az emberi empíria sokkal több babonát és misztikumot is tartalmaz, addig a paraszti baromorvoslás inkább reálisabb és babonás hiedelme sokkal kevesebb. A népi gyógyászat lényege a hagyomány vak hite, a teljes bizalom, legtöbbször minden kritika nélkül. A gyógyításbeli kritikát a nép sohasem igényelte. Az empirikusok feltétlenül jóhiszeműek voltak a babonáskodókkal és a kuruzslókkal szemben, éppen ezért a bennük való bizalom is őszinte és mély volt minden időben. Az egyszerű magyar jobbágy nép, majd később a XIX. század közepe után a jobbágyság utóda a cselédek és zsellérek, sommások, szegényparasztok millióinak életszemlélete mindaddig reális, amíg a jelenségeket látja, érzi, tapintja. így volt pl. a bőrbajok és sebek, ficamok és törések kezelésénél. De abban a pillanatban, amint nem érzékelheti a betegség tüneteit, megmagyarázni az okot nem tudja, azonnal keres magának egy irreális magyarázatot, amelyet mindenki, aki természettudományosan gondolkodik, elutasítana. Nagyjából ilyenek a belső betegségek felismerései a népi gyógyászatban. Ez a bonyolult népi hiedelemvilág minden esetben az ősi idők kezdetleges gondolkodásmódjának fel-felcsillanó maradványa. Ezen alapszik az ún. integritásos elmélet, amely szerint a nép gyógyításbeli hiedelemkörébe integránsán egybe nem tartozó elemek is összefüggenek. Pl. egyes búcsú járóhelyeken az asszonyok hajtűket szúrnak a kegytemplom előtti fatörzsekbe azzal, hogy általuk otthagyják a fej-, vagy fülfájásukat. Vagy a fej- és fülzúgást azzal igyekeznek gyógyítani, hogy a fülkörüli hajat levágják újhold reggelén és a hetedik szomszéd udvarán elássák. A pánanimizmus szemlélete viszont a halottak szellemeit képzeli minden élőben és holtban. Ehhez tartoznak a zavaros víziók és hallucinációk is. Ebben a csoportban fedezhetjük fel a magyar őstörténet