Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában

zőckben idéztük. Teljessé csupán a deduktív módszer alkalmazásával, a szintézissel válik. Mindkettő az emberi elme munkája, egységes alkalmazásuk a természettudomány korszerű igazi módszere. Goethe minden eszközzel harcolt ezért a módszerért, mert rájött arra, hogy az élő természet megértésének lényege a folyamatok tanulmányozásában rejlik és ezek ded actio, szintézis nélkül megközelíthetetlenck, bármennyi pozitív ismeretanyagot halmozzon is fel a természettudomány. A newtoni szemléletet tovább kell fejleszteni, adja ki a jelszót Goethe, aki elsősorban a francia filozófiát tette felelőssé a mechanika stagnálásáért. „Különösen a franciákat terheli súlyos felelősség ennek az elméletnek megcsontosodásáért, és elterjesztéséért. A XIX. században nekik kellene jóvátenni ezt a hibát és a megmerevedett hipotézis segítségére friss analízist kifejleszteni." A természettudomány korszerű feladata az összefüggések feltárása a jelenségek vizsgálatában. „A fő szempont - írja »Termeszettudomanyi jegyzetei«-ben — amire az analízis kizárólagos alkalmazásakor úgy látszik nem gondolnak, az, hogy minden analízis szintézist tételez fel. . . A modern kémia főleg azon alapszik, hogy szétválasztja azt, amit a természet egyesített, azért oldjuk fel a természet szintézisét, hogy szétválasztott elemeiben ismerjük fel. Mi lehet magasabb rendű szintézis, mint egy élőlény? És miért kellene anatómiával, physiologíával és psychologiával gyötörnünk magunkat, ha nem azért, hogy valami fogalmat alkothassunk arról a komplexusról, amely állandóan előállítja önmagát, akárhány részre is daraboljuk széjjel." Ennek az elvnek ad hangot gúnyos formában MephistophelesA tiszta indukció azáltal, hogy elkerüli a szintézist és lényegében elválasztja egymástól az elmélet és gyakorlat között valóban meglevő, de a kettő együttes alkalmazásával - ahogyan Goethe is helyesen felismerte - megoldható „hiatust", egyúttal tág teret engedett az objektív idealizmus számára. Goethe két filozófiai front felé vívta tehát harcát a modern természettudományi ismeretelmélet megteremtéséért, amelynek lényegét az indukcióra felépített dedukcióban látta, az élő lények