Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában
és hatásában valamelyik irodalmi alkotás természettudományi mondanivalóját az ismeretterjesztéssel. Az előbbivel persze sajnos ritkán találkozunk. Goethe, akinek olvasótábora korának egész művelt világa volt, saját tudományos gondolatait mondta el a közönségének verseiben, regényeiben, drámáiban. A Faustban, amelynek fő mondanivalója nála is az ember törekvése a természet, a világ és saját maga megismerésére, gyökeresen szakít azzal a felelettel, amelyet addig a szépirodalom, illetve a benne interpretált természettudomány erre a kérdésre adott. Saját természetfilozófiájára támaszkodva vezeti el Faustot e törekvés reális megvalósulásának útjára. Goethe számára az emberi tevékenység legfontosabb rugója ez a tettvágy. „Kezdetben volt a tett." A Faust természetszemlélete Erről a kérdésről már oly sok kommentár látott napvilágot, hogy csak nagy vonalakban szeretnénk összefoglalni legfontosabb tényezőit. Az első rész eleje leszámolás a skolasztikus örökség terhével. A régi művek kritikus tanulmányozása súlyos konfliktushoz vezet az igazi megismerést áhító emberben. A lefektetett természettudományi, valláserkölcsi ismeretek nem fedik a valóságot. Ennek felismerése után nem marad más hátra, mint a képmutatás, annak hirdetése, amit magunkban már megcáfoltunk, vagy a megismerés útjának keresése. Goethe ezt az utat választotta és sohasem csatlakozott tekintélytiszteletből egyetlen iskolához sem. A megismerés útja azonban egyelőre zárva van. Elzárja az az emberi felfogás, hogy a természet törvényeit titoknak gondolják, amelynek csak külső határterületei hozzáférhetők a tapasztalat és az ész számára, az igazi, rejtett igazságok pedig csak misztikus úton közelíthetők meg. Goethe ennek az áltanításnak először legősibb formáját leplezi le. Ez a megismerési módszer a természettel való egyesülés irracionális módja, amelyet már a régi keleti vallásokban is megtalálunk. Ez a felfogás ismeretelméleti téren
