Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában

elmélete, a rendszerezésbe merevedett és az indukció útvesztőiben előrehaladó természettudománya nem nyújtott ebben a kérdésben segítséget az irodalom számára. Goethe épp abban különbözött elődeitől és korának íróitól, hogy egyúttal a legkiemelkedőbb és legegyénibb természettudósok egyike volt. Műveiben a filozófiai és természettudományi problémák megfogalmazását és a választ nem mástól veszi át mint a többiek, hanem saját gondolatait és felfedezéseit szólaltatja meg bennük a kor filozófiájának és természettudományának céltudatos bírálata mellett. Két utat említettünk meg, amelyen a természettudományi és filozófiai problémák kifejezésre jutnak a szépirodalom nyelvén. A tankölteményt és a többi irodalmi formát, amelyekben, amint láttuk, bőven találunk ilyen kérdéseket, bár csak néhányat említettünk a legkiemelkedőbbek közül. Goethe is írt néhány rövid 10-20 szakaszos tankölteményt, amelyek lírájukban természetesen összehasonlíthatatlanok Empedoklessel, vagy Erasmus Darwinnal, mint amilyen pl. az ismert „Metamorphose der Pflantzen", vagy a „Metamorphose der Tieren". Ezek a versek persze csak tartalmukban tanköltemények, stílusuk művésziessége, eredetisége és ennél fogva olvasóközönségük köre is túlszárnyalja a tankölteményekét. Ez az utolsó szempont pedig nem éppen alárendelt jelentőségű. A természettudományi és filozófiai gondolatok a szakirodalom kereteibe zárva hozzáférhetetlenek a nagyközönség számára. A régebbi időkben ismeretterjesztő irodalom sem akadt. így a szépirodalom, ha ilyen gondolatokat tartalmazott, természetszerűen a nagyközönségnek tárták fel és így akaratlanul is azoknak az eszméknek propagálói lettek, amelyeket gyakran csak a felületes ismeretek alapján, készen vettek valahonnan. A nagyközönség pl. még a címét sem értette meg Cuvièr monographiáinak, Byron olvasótábora viszont mérhetetlen volt. A szépirodalom tehát fontos szerepet játszott az egyes korszakok természettudományi, természetfilozófiai gondolatainak ?. nagyközönséghez szóló interpretálásában. Még ma is, amikor az ismeretterjesztő munkák száma kezdi megközelíteni a tudományos művekét, nem lehet összehasonlítani élményszerűségében