Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Katona Ferenc: Ismeretelméleti és származástani kérdések Goethe Faustjában

ISMERETELMÉLETI ÉS SZÁRMAZÁSTANI KÉRDÉSEK GOETHE FAUSTJÁBAN írta: Dr. KATONA FERENC (Budapest) I. RÉSZ A

z elhunyt nagy paleontológus, H. F. Osborne azt írta egyik könyvében, hogy Goethe olaszországi utazásának időpontja súlyos korszak a természettudományok, elsősorban a biológia számára, mert ez az élményekben és alkotásokban gazdag utazás jövőjét végleg az irodalomhoz kapcsolta. Ha nem is tudjuk kiszámítani a biológiát ért veszteséget, annyi bizonyos, hogy a nagy író és költő élete végéig a legmesszebbmenő érdeklődést tanúsította a biológia legkülönbözőbb ágai és a megismerés elmélete iránt. Igaz, hogy idejének csupán kis részét áldozta a természettudomány kérdéseinek, mégis morfológiai eredményei, botanikai elmélete, fejlődéstani koncepciói és nem utolsósorban ismeretelméleti álláspontja kora egyik legkiemelkedőbb természettudósává avatta, aki gondolataival messze megelőzte legtöbb tudós kortársát. Goethe állandóan fiatalosan lelkesedett enciklopédikusán széleskörű érdeklődési területeinek problémái iránt, kezdve a poétikától az összehasonlító funkcionális morphológiáig; ez a folyton és minden területen feltörő megismerni és alkotnivágyás a goethei életmű forrása és hajtóereje. Amikor Faust vágyait elmondja Mephistophelesnek, megdöb-