Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
dr. Csekey István: Megemlékezés dr. Babocsay Józsefről, születésének 200. évfordulója alkalmából
A családi hagyomány és az azon alapuló késői elbeszélések szerint Babocsay József orvos szabadgondolkozó, szabadkőműves és republikánus volt. Egyik feljegyzése állítólag azt tartalmazta: „Minden ember szabadnak születik. Miért nem szabadok jobbágyaink?" (Halis 13. p.). E nyilatkozaton nem nehéz felismerni a francia forradalom „emberi jogok deklaráció"-jának hatását. A családi hagyomány szerint azt vallotta, a szertartás nem tartozik az istentisztelet lényegéhez, bár a ferences gvardián volt a legjobb barátja (Halis uo.). Az irodalomnak ez a megjegyzése figyelemre méltó, mert az ellenforradalom virágkorában (1923) kelt, amikor az uralkodó eszmeáramlat szerint ez a gondolkozásmód nem volt hízelgő Babocsay Józsefre. Halisnak az a - családi tradíción alapuló - állítása, hogy Babocsay József a jakobinusok üldöztetése miatt menekült Somogy megyéből Nagykanizsára, nem helytálló (4. és 13. p.). Babocsay ugyanis - mint fentebb kimutattuk - 1791 végén, vagy 1792 elején költözött Nagykanizsára, Martinovics pedig csak 1794 májusában kezdte a titkos társaságok szervezését, s a kátékat is akkor írta. Szólnak azonban körülmények amellett, hogy Babocsay részt vett a mozgalomban, vagy legalábbis rokonszenvezett vele. Igazolja ezt az, hogy Babocsay József az iratai között őrizte és leszármazóira is ráhagyta azt a vízfestésű képet, amely a magyar jakobinus-mozgalmat ábrázolta. Joggal feltehetjük, hogy a szabadkőműves és republikánus orvos a képet azért szerezte meg és őrizte, mert elvbarátaira és szomorú sorsukra emlékeztette. A másik, Babocsay jakobinussága mellett szóló körülmény, hogy a magyar jakobinus mozgalom kétségtelenül értelmiségi szervezkedés volt, amelynek főfészke a pesti egyetem és a budai olvasókör volt. Magában a nagy perben 13 egyetemi hallgató és jurátus állott a bíróság előtt. Babocsay József pedig ezzel az egyetemi ifjúsággal kapcsolatot tartott, hiszen diplomáját ugyan már 1789 októberében megkapta, de csak 1790 karácsonyáról, vagy éppen 1791 elejéről van adatunk arról, hogy ekkor már Somogy megyében tartózkodott. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Babocsay József magát nem nemes értelmiséginek tartotta. Ennek a rétegnek pedig a