Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Csekey István: Megemlékezés dr. Babocsay Józsefről, születésének 200. évfordulója alkalmából

legszemélyesebb érdeke volt a mozgalom eszméinek diadalra juttatása. Nem véletlen, hogy a hét kivégzett jakobinus közül kettő is (Hajnóczy és Öz) ehhez a réteghez tartozott, bár száma egészben is csekély volt. Lehet jelentősége annak is, hogy Festetics György éppen a fiatal és akkor még ismeretlen Babocsayval íratta meg a Hévízről szóló füzetet, holott az akkor már nagytekintélyű Szláby Ferenc, Zala megye tiszti orvosa is foglalkozott a hévízi gyógyfürdővel. Joggal feltehető, hogy közös, forradalmár ismerőseik ajánlhatták Festeticsnek Babocsay Józsefet, hiszen Festetics több perbefogott személlyel is kapcsolatot tartott. Talán Babocsay működésével volt kapcsolatban az is, hogy 1798-ban a nagykanizsai „német purgerek" egyenruhás, fegyveres lövészegyesületet szerveztek, amelyet azonban a szabadkőműves elemektől „megtisztított" megyei hatóság tüstént feloszlatott és fegyvereit elkobozta. Ebben a „társulatban" nem kereshetünk fegyveres forradalmi szervezetet, de kétségtelen, hogy a polgárság liberális politikai fejlődésének jele, és nem véletlen, hogy megszervezésével épp akkor kísérleteztek, amikor Babocsay még közvetlenül a forradalmi eszmék hatása alatt állott, a megye éléről pedig a haladó elemeket mind eltávolították és Zala megyében a haladás eszméit három évtizedre hallgatásra kényszerítették. JEGYZET A többször idézett Halis István műve: Krónika a Babocsay családról. Nagykanizsa város XIX. századbeli története. Nagykanizsa, Nyomda és Lapkiadó Vállalat, 1923. Dr. Babocsay József részletes életrajzát a megfelelő dokumentációs anyaggal, valamint korának társadalom- és gazdaságtörténeti hátterével lásd Csekey István és Degré Alajos: Dr. Babocsay József (1760-1838). Hévíz első ismertetője. Balatonfüred - Hévíz, Veszprém megye Tanácsa Idegenforgalmi Hivatalának és Hévíz község tanácsának kiadása, i960. 24 p. 5 t.