Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Csekey István: Megemlékezés dr. Babocsay Józsefről, születésének 200. évfordulója alkalmából

gyelembevéve Babocsaynak a katonai sebész elleni fellépését a közegészség érdekében tett intézkedésnek kell tekintenünk. Meg akarta akadályozni, hogy a belgyógyászathoz semmit sem értő ember belgyógyászati kezelést végezzen. Erre utal a megyének az az óvatos rendelkezése is, hogy a helytelen kezelésből származó károkról tegyen jelentést. Lehet azonban az is, hogy Babocsayt valóban inkább a kenyéririgység vezette, félt, hogy a katonai chirurgus elhódítja pácienseit. Halis megható sorokat írt arról, hogy Babocsay ingyen gyógyította a városvégi sáros utcákon lakó szegényeket, „orvosi hivatását kötelesség gyanánt gyakorolta, és a szenvedő ember gyógyításában sohasem gondolt azzal, hogy tud-e fizetni." Tény, hogy a szegény mesteremberek számára oly olcsó gyógyszereket rendelt, hogy a patikus kinevette emiatt. De az is biztos, hogy ilyen elvek mellett meggazdagodni nem lehet, Babocsay pedig vagyont szerzett. 1800. december 30-án vették fel Babocsay Józsefet a kanizsai polgárok köözé. Le is fizette a 6 fr 24 kr „purger taxát". Halis ezt felhasználja az orvos demokratizmusának kiemelésére, hogy nemes létére polgári közösségbe lépett. Pedig ez elkerülhetetlen volt, ha lakóhelyének politikai, közigazgatási életében részt kívánt venni. Más városban is gyakran előfordult ebben az időben, hogy nemesek városi kötelékbe vétették fel magukat. De Babocsay nem is volt nemes, rendi állásán tehát nem változtatott, hogy egyik földesúri joghatóság alatt álló mezőváros kötelékéből egy másikba lépett át. Polgári esküjének letételérc nyilvánvalóan az vezette, hogy részt kívánt venni a város vezetésében. Ügy látszik, a város irányításában azonnal szerephez juthatott, mert már 1801-ben a város követeként a császárnál járt a „berek"-nek nevezett kanizsai mocsár lecsapolása ügyében. 1802-ben pedig már városi közgyámként (tutor) működött. 1808-ban városbíróvá, a városi önkormányzat fejévé választották, ami nemcsak a közigazgatás vezetését, de a város bíróságán való elnöklést is jelentette. Városbírói működésében az ellenpárt súlyos támadásait kellett elszenvednie. 1808-ban ugyanis hivatali elődje, Pichler Alajos feljelentette őt a vármegyénél, hogy ellene izgatja a város lakosságát. A feljelentés mögött a Batthyány-uradalom nyomását kell