Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Csekey István: Megemlékezés dr. Babocsay Józsefről, születésének 200. évfordulója alkalmából

község lakosai visszaköltöztek lakásaikba, anélkül, hogy kitakarították volna azokat. így a lakosok közül sokan megbetegedtek, többen meg is haltak. Nagy volt a rémület, a nép azt hitte, ez pestis. Gál László alispán Babocsayt küldte ki vizsgálatra és gyógykezelésre, dc még a járási főszolgabíró sem mert vele tovább menni Kadarkútnál. Babócsán megállapította, 62-en betegedtek meg tífuszban. Savanyított vízzel kezelte őket, rendelkezéseinek eleget tettek és mind meggyógyultak. Berzencén már 97 beteg volt, de ugyanilyen gyógykezeléssel azok is mind meggyógyultak. „Nem tudom, hogyan került az erről írt megyei jelentésbe Müllncr megyei orvos neve, de ő, aki semmit sem csinált, jutalmat kapott, én nem. Ez az igazságtalanság úgy elkeserített, hogy elhatároztam, Somogy megyéből kiköltözködöm." Rövidebben ugyanezt adja elő a „Boldog Zala vármegye" című nyomtatott munkájában is. A történet kissé meseszerű, de valószínűsíti, hogy azért költözött Somogy megyéből a szomszédos, de már Zala megyében fekvő Kanizsára, mert Somogy megyében szolgálati igazságtalanság érte. Kanizsán közelsége miatt megtarthatta a Babócsán és Berzencén szerzett pacientúráját. Abból, hogy 1791. március 22-én diplomáját Somogy megyében kihirdettette, nyilvánvaló, hogy akkor még itt lakott, hiszen a kihirdetéssel a megyében való működésre szerzett jogot. Ugyanaz év augusztus 19-én pedig, amikor a kihirdetést Zala megyében eszközöltette, már legalább szándéka lehetett a Kanizsára költözés. 1792. május 24-én Becsehelyen (Zala megyében, Nagykanizsa és Letenye között) Bánczok György tiszttartótól ezer forint kölcsönt vett fel. E kölcsönből, melyre még 1811-ben is fizette a kamatokat, feljegyzése szerint „Bajcsai volt molnárnétul, Serbok Teréziátul házát a hozzátartozó fundusokkal megvettem." Ez az irat azt mutatja, hogy ekkor már nemcsak Kanizsán lakott, hiszen különben nem vásárolt volna annak közelében ingatlant, de ott már ismerős személy lehetett, ezért kapott egy Nagykanizsától nyugatra lakó tiszttartótól kölcsönt. Nagykanizsára költözésének idejét tehát 1791 végére, vagy 1792 legelejére kell tennünk. 1794-ben már eladta Zala megyének a Nagykanizsán a „Piartz" utcában levő házát, katonatiszti szállás céljára 7000 forintért.