Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)
dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenességek pathogenesise történelmi szemléletben. II. rész. Történelmi fejlődés a XIX. századig
mutatta, hogy a tojás nyáron gyorsabban „öregszik", ezért arra a következtetésre jut, hogy ha el akarjuk tenni a tojást, akkor azt hidegen kell tartani. A tojásnak bizonyos maximális és minimális hőmérsékletre van szüksége, mert mind a hideg, mind a meleg, ha hosszasan éri a magzatot, káros lehet a fejlődésre. Az átlag normális hőmérsékletet 40°-ban állapította meg. A hőmérsékletnek egyenletesnek kell lennie, ha rövid időre változik, akkor rcversibilis lehet a hőváltozás okozta defektus, a magzat átvészeli a sérülést. Ha hosszabb ideig éri a magasabb hőmérséklet, akkor a magzat elhal. Ez a megfigyelés, amelyet Dareste a X.TX. század vége felé részletesebben vizsgált, arra enged következtetni, hogy esetleg az anyai betegségeknél nem az anya hosszantartó lázas állapota miatt károsodik-e a magzat? A kérdés még nincsen kivizsgálva, hogy vajon a fertőző betegségeknél nem a láz és a toxicitás okoz-e rendellenességet? Maga a toxikus állapot is magyarázza ugyan a rendellenességet, de nincs kizárva, hogy a magas hőmérséklet is szerepet játszik. Reaumur elsőnek mutatta ki, hogy a tojásnak, illetőleg a fejlődő cmbryónak levegőre van szüksége. A tojás héján átáramlik a levegő. A tojás pórusain keresztül „lélegzik" az embryo. Ha a Reaumur által elnevezett „transpiration insensibilc"-t megakadályozzuk azzal, hogy pl. a tojást teljesen belakkozzuk úgy, hogy a levegő nem jut át a pórusokon, akkor a magzat elhal. Reaumur ezek alapján felállítja azt a tételt, hogy oxigén nélkül nincsen élet. Reaumurnek egy további nagy jelentőségű kísérlete, illetőleg megfigyelése szerint a tyúk a tojásait napjában többször megforgatja. Reaumur számokat írt a tojások különböző részeire és megfigyelte, hogy a nap különböző szakaiban a tojás változtatja helyét. Amikor a kotlós többször forgatja tojásait, akkor a természet törvényének tesz ösztönösen eleget. Reaumur azt is kimutatta, hogy ha a tojást nem forgatják meg, a csirkccmbryo elhal, de ha sokat és erőteljesen forgatják, akkor is elhal, vagy súlyos rendellenességgel jön a világra. Ezt Reaumur figyelmeztetése alapján már a mesterséges keltetésnél figyelembe is vették. Felvetődik a kérdés, amiről már az előbbiekben is említés történt,