Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

második felében azonban sajátos történelmi helyzet közepette elárulja a forradalmat, cserbenhagyja szövetségeseit, cserbenhagyja a nemzet általános érdekeit és kezet fog a velejéig reakciós porosz junker arisztokráciával. A haladó irányban induló Virchow végül is a porosz reakciós állam szolgálatába szegődött. Virchow fiatalkori tudományos tevékenységének, általában életműve pozitív eredményeinek kiemelése a történeti igazság és a tudomány fejlődése szempontjából egyaránt fontos. De érdekes abból a szempontból is, mivel ez a kiemelés önmagában is aláhúzza - még jobban megvilágítja és leleplezi idealista és metafizikus pálfordulásának, a világi és egyházi reakció előtti szégyenteljes hajbókolásának tényét. Haeckel materializmusa, „monizmusa" és biológiai szemlélete, polgári - idealista társadalmi felfogása, valamint dialektikájának gyengeségei miatt - bizonyos fogyatékosságtól terhelt, így a fejlődés minőségi mozzanatait nemegyszer szem elől téveszti. A malthusianizmus közvetítésével maga is átcsúszik a biológizmus, a szociál-darwinizmus talajára. De Haeckel ösztönös természettudományi materializmusa és harcos darwinizmusa, jellemének szilárdsága mérséklő hatást gyakorolt polgári társadalmi felfogásából eredő negatív közéleti tevékenységére: „Haeckel maga nem kíván szakítani a nyárspolgárokkal, de az amit oly rendületlen naiv meggyőződéssel kifejt, abszolúte nem fér össze az uralkodó filozófiai idealizmus semmiféle árnyalatával sem." (Lenin: Materializmus és empiriokriticizmus. old. Budapest, 1949.) Virchow reakciós politikai nézetei viszont a konok anti-darwinizmussal, idealista és metafizikus szemlélettel közös fókuszban találkoznak és felerősítik egymást. Nem véletlen a személyes öszszeütközés Haeckellel és nem véletlen, hogy ebben az összeütközésben a porosz állam illetékes szervei és az egyház Virchowot támogatta, nem véletlen az sem, hogy a Haeckel ellen indított támadás az élete ellen elkövetett (eredménytelen) merényletig fokozódott. Mikor Haeckel kiérdemelte a hivatalos reakciós körök és a klérus gyűlöletét, ugyanakkor megnyerte a haladó erők, beleértve a munkásosztály haáláját és támogatását. Haeckel és Virchow tudományos hagyatékainak értékelésében