Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 20. (Budapest, 1961)

dr. Farkas László: A sejtelmélet és a dialektikus materializmus. II. rész

lelettől sohasem tudott ciszakadni, nemcsak a haladó polgárságnak, helyesebben a polgárság haladó szárnyának és a felvilágosult értelmiségieknek, hanem bizonyos mértékben a munkásosztály támogatását is élvezte, és ő ezt a támogatást harcos kiállással viszonozta. Haeckel, éppen mert nem látott túl a polgári társadalom horizontján, szembe állott a szocialista törekvésekkel, de akarva, nem akarva, öntudatlanul is - a darwinizmus és materializmus védelmének következményeképpen - támogatta a munkásosztály harcát; hiszen a biológiai fejlődéselmélet óhatatlanul erősíti a fejlődés általános gondolatát, beleértve a társadalomfejlődés gondolatát, a társadalmi gazdasági alakulatok történeti jellegének, átalakulásuknak és elmúlásuknak a gondolatát és végső soron magának a dialektikus materializmusnak az igazát. Lánczi Jenő 1922-ben a Welträtsel értékelésével kapcsolatban helyesen jegyezte meg, hogy: ,,ez a könyv sértette a vallást és az uralkodó érdekeket. Mutatja ezt az, hogy bár a szocializmus ellen támad, olvasását mégis szocialista körökben kapták fel. (Megj. Modern Metafizikusok. Paulsen-Haeckel-Ostwald-Mach, Nyugat. 1909. Jan. I. [I. sz.] 26-27. Haeckel és Virchow életútjának párhuzamos és összehasonlító vizsgálata plasztikusan rávilágít a marxizmus azon sarkalatos tanítására, hogy a társadalmi tudat a társadalmi lét tükröződése és arra is, hogy ez a tükröződés ugyanakkor igen bonyolult kisebbnagyobb fokú „torzulást" szenvedő folyamat, a különböző áttételek, az ideológiai átöröklés konzervativizmusa, a tudati folyamatok viszonylagos önállósága, valamint a tudatformák szövevényes kölcsönhatása miatt. Virchow szemléletének fejlődése világosan példázza a lét és tudat viszonyának lényegét, azt, hogy minden torzulás ellenérc, minden lemaradás és a tudatformák közötti inkongruencia ellenérc a társadalmi tudat hosszabb perióduson át vizsgálva alapjában követi, lerajzolja, azaz tükrözi a társadalmi lét mozgását. Bármilyen ellentmondásos és szövevényes is Virchow életútja, végső soron, mivel csatlakozott a reakciós burzsoáziához, a német uralkodó osztály mozgását követte, annak az osztálynak a mozgását, mely a feudális kötelékeket nyűgnek érezte, és ha fenntartásokkal is, és visszafelé tekintve, harcolt ellenük. A XIX. század