Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége

Ignotus fallunt, notis sunt derisui, quibus ne quidem calceandos sanus committeref pedes. Az emiitett nagy tudományú orvosok közül egygyik egy, másik más, valóban hasznos, oktató, nevezetes dolgot tapasztalhattanak, s bizonyosan tapasztaltak is, de azok az egyes tapasztalatok eddig mind elvesztek, mert tudományos Európának éppen a szebbe lévén Erdély, ha egy egy kis könyvetskét irtak volna is egyes tapasztalataikról, azokat közönségessé tenni bajos volt, s bajos ma is. A külföldi orvos ha tsak annyi hasznost tapasztalt, vagy tsak gyanit is, a mit tiz sorban meg lehetne irni, azt minden orvosok előtt ismeretes, tudva lévő dolgokkal elöl hátul meg béllelve, ki adja és pénzt kap belöllc. A magyar orvos soliditást keres, unnya a hosszú levet, a tsupa szo szaporítást, s látva azon felyül, hogy ha könyvet ir, még fizetni kell érette, nem hogy pénzí kapna utánna, sokszor nagy következésü tapasztalatait a sirba viszi, s igy az erdélyi orvosok mind azon szép tudományuk mellett is, melyei birtak s birnak sokan ma is, a tudományos világra nézve nullák. Midőn a magyar soliditással párosult egyenességgel, minden hir név és haszon vadászat nélkül meg irt, egygyes, tiszta, ismételt tapasztalatok, hypocratesi szellemből, minden divatozó systema bűze nélkül meg irva, a Nagy Enyedi physicus kezébe küldötteivé, annyira szaporodnának, hogy azokból 20-30 ivnyi könyvetske telne, ki adattathatnának ilyen forma czim alatt Acta medica transylvanica. Minden nemes érzésű orvos örömest le teszi tapasztalatát a haza oltárára, ha vagyon ki azt el fogadja, midőn reményű, hogy még valaha valakinek az által használhat. Egy ilyen könyv a szenvedő emberiségre hasznosabb lehetne, mint a Lipscai vásárra készített orvos könyvek nagyobb része. Tsak egy két példát emlitek. Egy koszos fejű (tinea capitis) gyermeket visznek az orvos eleibe, meg kellene gyógyítani - rendre próbáltatnak a nagy hirü nevü német irok által ditsértetett szerek - a századik alig gyógyul meg; mert a nagy hirü nevü orvos iro uraimék egyik a másik könyvéből ki irták jo pénzért azon szereket, melyeket sem ezek sem amazok magok nem próbáltak. Végre ;

jgy usu peritus hariolo velocior akad, s meg gyogyittya a mit a leg híresebb orvos nem tudna meg gyogyitni ; mert szép ugyan, és sokszor hasznos is, s egy professornak szükséges is, de nem