Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége
elég, tsak azt tudni, hogy Hippocrates idejétől a mostanig ki mivel próbálta meg gyogyitani a koszt, ki mit ditsért az ellen - azt kell főbb képpen tudni, mik arra a leg hasznosabb szerek a tiszta, ismételt, hiteles tapasztalatok után. Mindennapi panaszsza az embereknek a tyúkszem (clavus pedem), a fagyos láb (pernio) s ha a könyveket reá olvassa az ember, számtalan szereket talál azok ellen ditsértetni, de mellyik ditsértetik tiszta tapasztalat után nem lehet tudni, s mig ezt is próbálgatná az orvos, a szenvedő bele un a próbába - de ha egy hazámfia éppen a maga tapasztalata után állit ezt vagy amazt hasznosnak, azt próbálom meg mindenek előtte. Az időről időre elö fordult és elö forduló epidémiákat és az azokban hasznosaknak tapasztalt szereket meg irni, intézetemnek el küldeni hasznos lehetne. Az i8i4 ben tsaknem az egész Országban igen veszedelmesen uralkodott vérhasban (dysenteria) a pulpa tamarindorum, három unciát 10 unciára főzve és minden otában egy évö kalánnal vétetve tsudatévöleg használt, és jöhet olyan epidémia melyben nem használna s talán még ártana, azt is ezt is egy ilyen gyűjteményben meg irni hasznos lehetne. Az jgj.jbcn es T 836 ban Enyeden is uralkodott és sokakat 3-4 ora alatt meg ölt s egész Európát el járt Cholerában leg hasznosabbnak találtatott a tösténti meg izzasztás és a laudanum luiquidum Sydenhami. Én és a feleségem ugyan azon órában kaptuk meg a cholerat, a tsepegésig meg izzasztva és minden fertály órában laudanumat véve bé meg maradánk. Enyeden egy hét alatt száznál többen haltának meg cholerában. Ezen rögtöni izzasztás módjának meg irása is méltó helyet foglalhatna egy ily gyűjteményben. i846 ban a Károly Fej érvári és Kolosvári kazármákban volt Lengyel születésű katonák között, epidemice uralkodott az ugy nevezett Egyptomi Szemfájás, Ophtalmia Aegyptiaca, Ophtalmia periculosa blenorhoica Auctorum. Sok katonáknak egy szobában tartása okoztatván, két század a kazármákbol a közelebb lévő falukra ki osztatott, ott is több katonák szemei meg gyulidtak s nem sokára több paraszt asszonyok szenvedtek ugyan azon szemfájástol, néhányan meg is vakultak - férfiak nem a mit ugy magyaráztak, hogy a férfiak, nyár lévén, több időt a mezőn töltöttek, s éjjel sem háltak a katonákkal egy szobában. Azon szemfájás ragadonak tartatott, A katonák közül sokan tökélletesen
