Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége

meg vakultak. Soha ily rettentő szemfájást nem láttam, s a könyvek után félignyire közelítő képzetem sem volt a valósághoz. I ehető hiv rajzát adtam annak tapasztalati jegyzeteimben. Az ugy nevezett házi orvos szereket is jó volna egybe gyűjteni, azokat elöitélct nélküli, okos, tiszta, ismételt tapasztalatok alá vetni. Nagy haszna lenne annak a szenvedő emberiségre, mind azért hogy oltsobb, mind azért hogy a köznép nem hagy fel oly hamar annak használatában, a midőn a patikából vásárolva szereknek igen igen sokat tulajdonítva, ha 24 ora alatt szembetűnő hasznát nem láttya, mint rosszul választottat félre teszi, s többe azt meg nem készitteti. Egy, Maros Vásárhelyt, fél farán a földön tsuszva koldult leányt, minekutánna Néhai B. Kemény Simonne Gr. Teleki Anna, a Vásárhelyi Koródában, a maga költségén fél esztendeig sükeretlenül orvosoltatta, egy Paniti öreg asszony négy forintért meg gyogyitotta. Kár hogy a külömben szegény asszonyt, még egy fejős tehén ajánlatával sem lehete réá venni, hogy meg mondja mivel gyogyitotta meg azon leányt. Az annyira magasztaltatott digitalis purpurea ki tudja mennyi ideig használtatott p. vizkorság ellen, mint ugy nevezett házi orvosszer, mig Withering Orvos, sok utánnajárás, ismételt próbák után, annak nagy szerű hasznáról meg győződve, az orvosokkal meg ismertette. A tehén himlőt (vaccina) mily sokáig használtatsak a köznép, mig Anglus Orvos Doctor Jenner, okos, ismételt próbatételei után annak nagy szerű hasznáról meg győződve, a Világgal meg ismerteti, magának halhatatlan nevet szerzett, és az Angliai kormánytol több ezer font sterlinget nyert jutalmul. Említhetném Kolozsvár közelében fekvő Ajtón nevü faluban élt öreg ember, ki minden patikai szer nélkül igen sok meg tébolyodottakat (őrülteket) gyógyított meg, én is küldöttem hozzá két tébolyodottat, kiket nem tndánk meg gyógyítani, s az Ajtoni öreg meg gyogyitá. El érhetöé intézetemnek czélja? ki vihetöé? meg érdemli é az arra tejendö költséget? nem lehetett volnaé azt valami hasznosabbra fordítani? Gántsolja, ki a hogy tettzik - nem gondolok vele. A ki intézetemet vagy egészben, vagy valamely részben hibáztattya, állitsan jobbat elö, vagy pótolja ki a hiányt. Szibad. Meg vallom, nagy kedvem volna hagyományokat még életemben közönségessé tenni, hogy a jobb jobb emberek ítélete után a meg fj Orvostört. Közi. 19.