Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Izsák Sámuel: Váradi Sámuel (1773—1857) Enyed város és Alsó-Fehér vármegye egykori orvosának élete és tevékenysége

nyilván bizonyíttyák ezek, hogy a hólyagos himlő, valamint más ragadó nyavalyák, az emberen kívül nem pedig abban vészi eredetét. jjdik. Ellenvetés. „Nem kell a természet útját meg akadályoztatni, a mi természetes mind jobb a mesterségesnél." A felsőbbekből meg tettzik, hogy a természet folyása éppen nem kívánnya, hogy az ember meg himlőzzék. A ki magát annak ki nem teszi, soha sem kapja el, de minthogy társaságba élünk, a hol a mindennapi szükség szüntelen egybe kever a sokasággal, szinte lehetetlen valakinek magát attól a ragadó nyavalyától meg oltalmazni. Helytelen azt, a mi gyakran meg esik, a természetessel egybe zavarni. IIP

ilk- „Nem kell az embernek magát az Isten dolgába elegyíteni". E tsak az a mi az előbbeni volt. Az Isten nem örvend egynek is el vesztében, s nem is küld senkire himlőt. Hol tiltya az Isten törvénye, az okosság és tapasztalás által meg esmért szerekkel a nyavalyákat meg előzni, vagy el fordítani? Mire való az okosság egyébre, hanem hogy a jót a gonosztól, az ártalmast a hasznostól meg tudja különböztetni, ezt kövesse, amazt kerülje. Ha valaki rosszul leszsz, miért folyamodik mindjárt az orvos szerekhez? Ha meg rühesedik, miért nem enged szabad folyást a természetnek? Miért elegyíti magát az Isten dolgába. Ha a szomszéd háza ég, miért hord vizet a magáéra? A barom kerüli a szemébe tűnő veszedelmet, s az ember, ez a szabad és okos valóság, nem akarja azt el fordítani, amikor módja vagyon benne. jydifc. Ellenvetés. „Valyon nem okoz-é a tehén himlő, idő folytával valami olyan betegséget, mely eddig nem volt meg?" Nintsen egy méreg is az egész természetben, mely az életet olyan lassan emésztené, hogy 5. 10. s több esztendőkig leg kisebb jelenségét sem mutatná ki. Hogy a tehén himlő matéria, egy újj és soha addig nem esmért betegséget okozhasson, abban újj és soha addig nem esmért méregnek kellene lenni. A Chimiai analysis nyilván meg mutatta ennek a félelemnek helytelenségét. De ha meg volna is, az élő test ereje nem vólna-é alkalmatos azt onnan ki taszítani? Ha valami veszedelemtől lehetne a tehén himlőre nézve félni, eddig lett volna annak helye. A história bizonyai