Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története

Belekapcsolódott az alkoholizmus elleni küzdelembe a Munkás­biztosító Pénztár is, agilis igazgatója, Kiss Adolf kezdeményezése révén. Első lépésként megszüntették azt a régebbi rendelkezést, amely az iszákosságból eredő betegségek után a táppénzt meg­vonta. A Pénztár alkoholellenes előadásokat tartott a tanoncisko­lákban, a szakszervezetekben, és a betegsegélyző pénztári tagok részérc rendezett egészségügyi tanfolyamokon. A megyei pénztá­raknál is szorgalmazták ezeket az előadásokat. A gyárakhoz kül­dött felhívásukban követelték a munkaidő alatti szeszesital áru­sítás beszüntetését. A Munkásbiztosító Pénztár felvilágosító pla­kátokat is küldött az üzemekbe. Az Országos Pénztár 1909-ben körlevélben fordult a kerületi és vidéki pénztárakhoz, amelyben elrendelte az alkoholizmus kö­vetkeztében keletkezett megbetegedések adatainak gyűjtését, a ki­rívó esetek kórleírását. Egy másik körlevél 1912-ben a korcsmák vasárnapi zárvatartásáért folyó mozgalomra hívta fel a Munkás­biztosító pénztárak figyelmét és szorgalmazta, hogy a Pénztárak az alkoholkérdésről vasárnaponként ismeretterjesztő előadásokat tartsanak. A Budapesti Kerületi Pénztár 1913-ban elhatározta az alkoholgondozók fokozatos kiépítését. A gondozó a beteget meg­vizsgálta; gondoskodott arról, hogy munkahelyén, lakhelyén fel­keressék, szanatóriumba utalják. A gondozó, együttműködve az absztinens egyletekkel, szorgalmazta, hogy a beteg ezeknek az egyesületeknek baráti légkörébe kerüljön. Határozatba vették azt is, hogy ezt a munkát csak absztinens orvos végezheti. Egyébként az első alkoholgondozót Dr. Kunst brombergi ideg­orvos alapította 1906-ban. Számuk 1913-ra már 178-ra emelkedett. Magyarországon 1913 májusában került sor az első gondozók fel­állítására. Ezt megelőzően a Munkásbiztosító Dr. Friedrich Vil­most, Dr. Stein Fülöpöt és Bíró Dezsőt küldte Bécsbe az ottani gondozók tanulmányozására. A tanácsadók a Csengery utcai, an­gyalföldi és erzsébetfalvai rendelőintézeteken belül fejtették ki működésüket. A rendeléseket pénztári orvosok végezték. A fel­ügyelő orvos Dr. Stein Fülöp volt. A szakszerű kezelésen, felügye­leten kívül arról is gondoskodtak, hogy a keresőképtelen alkohol­betegek táppénzét a család gyámolítására fordítsák. A megnyitás­tól az év végéig 180, nagyrészt önként jelentkező alkoholbeteg

Next

/
Thumbnails
Contents