Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története

jelentkezik. E folyamat megfigyelhető a szeszgyártás fejlődése terén is. A XIX. század első éveitől kezdve számos, főkép külföldi kereskedő fordul a hatóságokhoz, helytartótanácshoz vállalkozásalapítási engedélyt kérve. Viriot Orbán Károly 1783-ban kapott kiváltságot újlaki üzemének alapítására. Likőrüzemében az 1818-as jelentés szerint 33 fő dolgozott.

20 A század elején, már Győrben is főztek rozsólist Schey János és Kimmerl szeszfőzőjében. Strausz Ferenc Nagyhóflányban az Eszterházy birtokon létesített likőr- és ecetgyártó üzemet, amelynek termelése az r8i8-as felvétel szerint 30.000 palack likőrt tett ki. Gyártmányait '/Vad részben belföldön helyezte el.

21 Természetesen az új vállalkozások legtöbbje a fejlődő Pesten létesült, ahol 1823-ban harmincan foglalkoztak szeszfőzéssel. A házi pálinkafőzés elterjedését a földesúri érdekek is elősegítették, mert az üstök mérete és száma után a jobbágy bizonyos pénz vagy természetbeni szolgáltatásra volt kötelezve. A szeszgyártás nagyobb lendületet vett a mezőgazdaság tőkés fejlődését elősegítő földesúri burgonya vetésterületek kiterjesztése által. A pálinka elterjedéséhez nagyban hozzájárult a 30-as évek sorozatosan gyenge szőlőtermése is. Királyi Pál egykori írása arról tudósít, hogy csupán Szerémségbcn 1226 pálinkaégető kazán működik, melynek évi termelése 36780 akó; a katonai végvidékeken pedig 12 063 kazán 361 890 akót termelt.

22 Csupán 1837-1840 között egy külföldi vállalkozó 47 szeszfőzdét szerelt fel, legtöbbet Szabolcs, Ung és Sáros megyében. Az „Ismertető" c. lap ezzel kapcsolatban megjegyzi: „Ezeken évenkint általánosan 50.000 akó 20-38 fokú szesz főzetik majd 10.000 holdnyi termesztményből (burgonya), mely azután ismét 4000 szarvasmarhának ige:: egészséges eledelt nyújt s egy milliónál több pénz marad a hazában, melyet ez előtt Lengyelországnak fizettek a pálinkáért."

23 Az egykorú munkák a 40-es években, már a pálinkafogyasztás igen nagy elterjedtségéről adnak számot, főképp az ország északi felében. Arról írnak, hogy Zemplén, Sáros és Ung megyében „12 mértföldnyi négyszeg téren 40 gyár is van",

24 hogy sok megyében egy falu sincs, ahol ne lennének kisebb pálinkafőzések. De számot adnak arról a pusztító hatásról is, amelyet a rohamosan terjedő pálinkafogyasztás a nép egészségére gyakorol. ír1Í3