Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Kárpáti Endre: A magyarországi alkoholellenes küzdelem története

nak a lakosság clsatnyulásáról, a katonaanyag gyengüléséről, a gyermekalkoholizmus gyakoriságáról, az alkoholizmus okozta bűnesetek számának növekedéséről. Éles kritikával követik a pálinka diadalútját. Kétellyel latolgatják, hogy az ivási szokások rohamos elterjedésének gátat lehetne-e vetni, „mert a birtokos urak érdeke fekszik benne" . . . „E növény, mely azelőtt csak áldás volt az emberiségre nézve, most annak átka lett. Míg a gabona volt a pálinka egyedüli anyagszere, a magas ár miatt, csak mértékletesen használhatá a szegény mezei ember a pálinkát. De mihelyt köztudomásra jutott, hogy a burgonyát alkoholkészítésre használhatni, a pálinkaházak száma mind inkább szaporodott, a készítmény ára a nagy termesztés által, és a fogyasztás öregbült. Mily szomorú eredményű volt e gyarapodott kelet a pálinkaivó testi és lelki egészségére, a tapasztalás mutatja."

20 Az egykorú orvosi cikkek is foglalkoznak az alkoholizmus egészségi kihatásaival. Pontosan leírják kórtüneteit, élettani hatását, de a therápiával adósak maradnak. Betlehem Fülöp latin nyelvű doktori disszertációját az alkoholisták delirium tremensének leírásáról készíti 1836-ban a pesti egyetemen.

26 Az előszóban megemlíti, hogy ez a kór a jelen időkben egyre inkább terjed, és éppen ez indította arra, hogy dolgozatának témájául válassza. Dr. Szilágyi Miklós 1845-ben az „Erdélyi Híradóban" megjelent cikksorozatában már az alkoholizmus degeneratív hatását is kifejti, megállapítva, hogy „az alkohol bélyeget süt az egész jövő generatiora."

27 Közöl egy statisztikai kimutatást, amelyet 184 2-184 5 között Maros megye 40 községéről készítettek az alkoholizmus bűnözésre gyakorolt hatásáról. Eszerint a 4 év alatt 20 000 lakos közül a túlzott alkoholfogyasztás következtében 28 gyilkosság, 17 gyújtogatás, 21 korai halál, 3 méregkeverés stb. fordult elő. Az alkoholizmus és az ellene való küzdelem már a reformkorban kezdett társadalmi problémává válni. Nemcsak a sorra megalakuló mértékletességi egyletek tanúskodnak erről, de az erjedésben lévő közület legjobbjainak és irányítóinak írásai is, mint pl. Széchenyi István, aki egy cikksorozatban foglalkozik a pálinkafőzéssel. Kifejti, hogy bármennyire is hasznothajtó a pálinkafőzés, törvényt kell hozni visszaszorítására és eltiltására. Helyette a