Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák
szőtt. Görögországban ilyen állat nem létezett, így érthető, hogy Ktesias valami „csodát" vélt látni. Az egyszarvú később a középkorban az alkímia egyik jelképe lett. A primitív ember a visio és a valóság között nem tud különbséget tenni és valóságnak veszi azt, amit képzeletében visionáriusan lát. René Huyghe, a párisi Louvre múzeum volt igazgatója, kultúr-művészettörténeti-psychológiai könyvében, a „Dialogue avec le visible"-ben kifejti, hogy nincs ember, aki a felhők különös képződéseiben egyszer-másszor ne látott volna valamilyen alakzatot. Amikor a hegyekbe megy az ember, vagy a természetben gyönyörködik, állandóan a mindennapi élettel kapcsolatos asszociációi vannak. A hegyvidéken a legtöbb hegycsúcsnak valamilyen „asszociációs" elnevezése van, mint pl. Jungfrau, Frau Hitt stb. A csillagokat is visionárius alapon nevezték el kis és nagy medvének, ráknak, göncölszekérnek stb. A hegyszorost nálunk is, mint mindenütt „farkastoroknak" nevezik. Még a józan ítélőképességű embernek is vannak látomásai és nem létező alakokat vél látni. Nem lehet csodálkozni tehát, hogy ha valaki egy torzszülöttet először lát életében, a legkülönbözőbb asszociációi támadnak. Számos rendellenességet hasonlóság és asszociációs alapon neveznek el pl. nyúlajknak, farkastoroknak, tyúkmellnek, majomembernek, békafejnek stb. Mint érdekességet érdemes megjegyezni, hogy a régi arabok, akik a nyulat nem ismerték, a nyúlajkat „teveajaknak" nevezték el, mert a tevének is hasadt ajka van. Az emberek szeretnek egyes dolgokat felnagyítani, superlativusokban beszélni. Elképzelhető, hogy egy kis gyíktól megijedt ősember, aki életében először látott ilyen „szörnyet", társainak azt úgy írta le, hogy abból könnyen kialakulhatott a képzeletek síárkánya. Századunk harmincas éveiben Angliából jött a hír, hogy valaki látott egy szörnyet, ami a köztudatban a „lochnesi szörny" elnevezésen lett ismeretes. Természetes, hogy a legtöbben visióik alapján vélték látni a szörnyet, de sokan csupán szenzációhajhászásból „látták" a csodát. Amíg egy hír - még ma is - eljut a harmadik faluig, addig egy egyszerű ajakhasadásos gyermekből valami borzalmas szörny fejlődik ki. Az anya látomásai, megcsodálása, vagy valamilyen ijedelme g Orvostöit. Közi. 19.
