Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák

jut, hasonlóan, mintha a méhbe kerülne. Ilyenkor a gyomorban homunculus, vagy monstrum, vagy hasonló kinövés fejlődik." Érdekes, hogy Paracelsus még helyenként hitelt ad ugyan a babonás elképzeléseknek, ugyanakkor azonban reálisan is gondolkozik. A „Das Buch über die Entstehung der empfindlichen Dingen in der Vernunft" című könyvében az asztronómusokról ír, akik figurákkal, szabályokkal és kánonokkal az orvosi gondolkodás ellen cselekszenek. „Szerintük - írja Paracelsus - a planéták és csillagzatok gyermekeket képesek nemzeni és formálni. Mások állítják, hogy az ember lényegét és jellemét a csillagzatok adják. Mért meséljük el ezeket az ostoba, képtelen beszédeket, amikor semmi alapjuk sincs? Nem magunknak, hanem nektek említjük emlékeztetőül, hogy itt sem a planétáknak, sem a csillagzatoknak szerepük nincsen." Paracelsus szerint az imagináció, az anya képzelődésci előidézhetnek torzokat. Ha az apa és anya között nincs harmónia a közösülésnél, amikor a sperma és a mag nem értik meg egymást, akkor monstrum képződik. Paracelsus ezt a felfogását a középkorból tartotta meg, és ezt utódai és követői is magukévá tették. Ambroise Paré részletesen ír erről a kérdésről nagy sebészeti könyvének „Monstrum" című fejezetében. Lycosthenes és Licetus, akik a torzokról először írtak részletes tanulmányt, sem mentesek ettől a felfogástól, annak ellenére, hogy a sok fantasztikus elképzelés mellett számos helyes és alapvető megfigyelést is közölnek. Paracelsus, Paré, Lycosthenes, Licetus és a többiek, akik az embryológiai alapismeretek előtti időben ezzel a kérdéssel foglalkoztak, sejtették, hogy a torzképződés okát kizárólag isteni gondviselésben, illetőleg büntetésben keresni nem lehet, és igyekeztek különböző magyarázatokat találni, amikor azonban zsákutcába tévedtek, akkor az istenben való hit egyszerűbb megoldását választották. Isten a biblia szerint a maga formájára teremtette az embert, a torz nem emberi alakú, tehát nem is származhat istentől. Itt alakult ki az ördög, a boszorkány és a démon szerepe. Az ember-állat közösség gondolata és elképzelése ősrégi. Az ősember domestikált állatát majdnem emberi magasságra emelte. Az állatnak a primitív ember elképzelésében épp olyan lelke van, mint minden más élőlénynek és magának az embernek. Az álla-