Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)

Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák

akár babonából merényletet követ el egy olyan élőlény ellen, amely embertől született, következésképpen lelke van." (Stein: Geschichte der öffentlichen Sittlichkeit in Russland 1907.) Az orosz krónikák, hasonlóan más nemzetek krónikáihoz szintén megemlítik, hogy a háborúkat, uralkodóválságokat és szerencsétlenségeket előidéző természeti jelenségeket torzok születésével lehet összefüggésbe hozni. Az egyik krónika leírja, hogy 1064-ben borzalmas események játszódtak le Oroszországban. A Wolchow folyó 5 napon át visszafelé folyt, egy véres csillag egy hétig égett az égen; a nap színtelen volt és sötét; a kijevi halászok a Dnjeperbe dobott szörnyszülöttet fogtak ki. (Karamsin: Geschichte des Russischen Reiches. Leipzig, 1827. II. 57. o.) Egy másik feljegyzés szerint tűzoszlopok égtek a mennyben; borzalmas szélviharok ledöntötték oszlopokat és tornyokat, eltűntek a halak a vízből és a vadak az erdőből; az ételek elvesztették ízüket; éhes farkasok embereket faltak fel; soha nem látott állatok jelentek meg; sasok röpködtek Moszkva felett. 1604 nyarán világos nappal üstökös jelent meg. A legnagyobb kétségbeesést a „nagy tömegben asszonyok és állatok által világra hozott szörnyszülöttek" okozták. A rendellenességgel született gyermekeket, mint torzokat természetellenes jelenségnek tartották és feltételezték, hogy ez a természetellenes jelenség nem lehet egyedülálló, hanem más hasonló rendellenességnek is meg kell jelenni. Csillagzatok, üstökösök megjelenése és egyéb meteorológiai jelenségeknek nagy szerepet tulajdonítottak. Az égi jelenség volt a kiindulás, amelynek első megnyilvánulása a rendellenességgel született gyermek. A rendellenességgel született gyermek figyelmeztetőül szolgált az elkövetkező eseményekre. Már az asszírok és kaldeusok is hittek az égi jelenségek, a csillagzatok és a földi események közötti összefüggésben. Albertus Magnus szerint a monstrum az „anyag" hibájának következménye, vagy pedig égi befolyás hatása alatt keletkezik. A „De animalibus" című művében kifejti, hogy ha bizonyos égitestek megjelennek, pl. üstökös, az ember nem fogamzik meg, vagy ha igen, állatfejjel születik. Hasonló elgondolásban ír Aquinoi Szent Tamás is. Thomas Bartholini a „De cometa consilium medicum,