Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 19. (Budapest, 1960)
Dr. Berndorfer Alfréd: A veleszületett rendellenesség pathogenesise történeti szemléletben. I. rész. A babonák
monstrorum nuper Ín Dánia natorum história" (Copenhagen 1665) című művében részletesen kifejti a csillagzat és a monstrum közötti összefüggést. A XVIT. században Asteldinus az általa kiadott „Grande Encyclopédie Universelle"-ben hangoztatja, hogy az üstököst romboló daganatnak tekinthetjük, amely ha lezuhan a földre, a legkülönbözőbb különleges formák képződnek. A finn néphitben a hold állásának hatása van a foetus fejlődésre. A néphit szerint hold nélküli időben ne nemezzenek gyermeket, mert az akkor fogamzott gyermek buta és együgyű lesz. Holdfogyatkozásnak sincs jó hatása, mert ezek a gyermekek betegek és rövid életűek lesznek. A fogamzás és egészséges gyermekek szempontjából csak a telihold a megfelelő. (Pelkonnen: Über die volkstümliche Geburtshilfe in Finnland. Acta Soc. Med. Fennicae. Helsinki 1931.) Pelkonnen, aki a finn nép szülési szokásairól részletcsen ír, kifejti, hogy minden babonára bizonyos mértékben symbolikus-sympathetikus gondolkodásmód jellemző. Ballantyne a hold és a csillagzatok viszonyával oly tekintetben foglalkozik, hogy vajon a német „Mondkalb", vagy az angol „Moon Calf" milyen összefüggésbe hozható az újszülötti rendellenességekkel. Plinius az 1601-ben megjelent holland kiadás alapján azt mondta volna, hogy a „Mondkalb" azonos az ún. molaterhességgel. Ballantyne szerint a „Calf" nem azonos a borjúval, hanem formátlan tömeget jelent. A Webster „Unabriged" lexikonban Goddrich és Porter meghatározzák a „mondkalb" fogalmát. Ezek szerint /. monstrumot, hibás conceptiot jelent, 1. molaterhesség, húsos tömeg, amely az uterusban képződik, és 3. tökfej, stupiditas; mindegyik jelenség a hold hatása alatt képződik. A radioaktiv sugárzás káros hatását már eléggé ismerjük és feltételezhetjük, hogy a most világszerte megváltozott éghajlati viszonyok valamiféle összefüggésbe hozhatók az atom felfedezésével és felszabadításával. Ha a történelmet és az orvostörténelmet kritikai szemmel és mai tudásunkkal szemléljük, akkor sok jelenséget megmagyarázhatunk. Azt kell alapul venni, amit többek között egykori kiváló gyermekgyógyászunk Heim Pál mondott, ha a nép valamit következetesen állít, akkor abban valami igazság van. Az égi jelekben az uralkodó osztály éppúgy hitt, mint a tö-