Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Hahn Géza: A materialista irányzat úttörői a magyar orvostudományban

vagy meghatározhatjuk, vajon anyag-c, amely egyszer szaporodik, máskor csökken, vagy az anyaghoz kapcsolódó erő-e, amely egyszer fokozódik, máskor kimerül? Röviden, ne reménykedjünk abban, hogy valamilyen módon egy rejtett kérdést megoldhatunk, mint ahogyan eddig majdnem mindig, a tudomány számára nagy hátránnyal, cselekedtek."

1 Brown nemcsak átmenetileg, de elvileg lehetetlennek tartotta az ingerlékenység lényegének megismerését, vagy legalább annak megközelítését. Brown tehát az ingerlékenység meghatározásával kapcsolatosan tipikusan agnoszticista álláspontot foglalt el és ez lehetővé tette, hogy tanítását különbözőképpen, sokszor Brown szándékaival merőben ellentétesen értelmezhessék. így történhetett meg, hogy Németországban a filozófiaellenes Brown tanítását éppen a szubjektív idealista filozófus Scbelling és tanítványai, főleg Andreas Roeschlaub egyetemi tanár üdvözölték. Roeschlaub szerint, ha a Brown-íéle ingerlékenységet összetett tulajdonságnak fogjuk fel, teljesen azonos Scbelling elgondolásával. Az ingerlékenység végeredményben a világszellem megnyilvánulása, amely mint elv, mint eszme az élő szervezettől függetlenül is létezik, de csak potenciálisan, hogy azután az anyagba jutva realizálódjék.

2 Brown másik német fordítója, Pfaff rámutat arra, hogy a Brown-féle ingerlékenység egyenértékű az általa mellőzött életerő-fogalommal.

3 Németországban tehát Brown tanítását idealista, vitalista alapon értelmezték és terjesztették. Brown befolyása Magyarországon is jelentkezett. A teljesség igényére számot nem tartva, két orvossal kell foglalkoznunk ebben a vonatkozásban. Az egyik id. Lenhossék Mihály, esztergomi vármegyei tisztifőorvos, majd országos főorvos, pesti, majd bécsi egyetemi tanár. A himlőoltás bevezetése és a járványügy terén hervadhatatlan érdemeket szerzett jeles orvosunk 1804-ben egy német nyelvű tanulmányt jelentetett meg: „Untersuchungen über Leidenschaften und Gemüthsaffekten, als Ursachen und Heilmittel der Krankheiten" (A szenvedélyekre és kedély-affektusokra, mint a betegségek okaira és gyógyszereire vonatkozó vizsgálatok) címmel. A pszichoszomatikus orvostudomány gyökereit kutatók számára is igen érdekes munka első részében a szerző