Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Bencze József: A magyar paraszti köpölyözésről és érvágásról

A derűre-borúra való köpölyöző őrületnek természetesen sok áldozata is volt és hamarosan műhiba-perek indultak meg, amelyeknek okmányai megmaradtak. Hogyne fordult volna elő hiba, hiszen eltekintve a rengeteg fertőzési lehetőségtől, még olyan esetben is alkalmazták, amikor kézenfekvő volt az ártalma: vérszegény, gyenge, tüdőbajos betegnél, minden fertőző bajnál, még a haldoklónál is, hogy a rossz vér megújuljon! Sőt olyan eseteket is tudunk, amikor elferdült uterusnál azért köpölyöztek, hogy a méh visszazökkenjen a helyére. Európa valamennyi országában, de leginkább a német nyelvterületeken már a XVI. században céhekbe tömörültek a kirurgusok, borbélyok és fürdősök, attól fogva csak nekik volt joguk köpölyözni és eret vágni. Hazai vonatkozásokra állíthatjuk, hogy a honfoglaló magyarságra az itt talált szláv és germán népek gyógyító kultúrája kétségtelenül hatással volt, hiszen ezek is sok mindent átvettek évszázadokon keresztül a hódító rómaiaktól, mégis bizonyosra vehetjük, hogy a honfoglaló magyarság már korábbról ismerte az érvágást és a köpölyözést. Nem akarunk a vérszerződés romantikájáról szólni, de a tények beszélnek. A „köpölyözés" szó a baskír göbü szóból származik. A szó gyöke megtalálható a török kepu szóban, úgyszintén az ugor eredetű gebu-ban, amelyek mind fából kivájt háztartási edényt jelentenek. Ezekből a szavakból fejlődött ki a magyar köpü és és köpöly szó, akkor, amikor az ősmagyarság áttért az állattenyésztésre. Tudjuk, hogy a finnugor korszak magyarjai még halászó-vadászó ősközösségben éltek és hosszú idő után tértek át a szomszéd népek hatására az állattenyésztésre és még lényegesen később, a török szomszédság révén lettek lovasnemzet. Az állattenyésztő magyarság erre vonatkozó szavai részben baskír, részben török eredetűek. A göbü szó pedig - mint említettük kivájt faedényt jelent, amelyben rázták a tejet, később a tejfelt és ebből állt össze a vaj, amely szó szintén abból az időből származott. A finnugor származású szovjetunióbeli rokon kisnépeknél ma is a voj, voi szó hasonló jelentésben él. Mindebből biztosra vehető, hogy a köpölyözés mesterségét már magukkal hozták és az a körülmény, hogy a meghódított dunai