Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Földes Vilmos: Szemelvények a magyar igazságügyi orvostan történetéből

melletti árokba temették el. A borzalmas tortúra összes költségeit az özvegynek kellett fizetnie. A mérgezés - mint az ember élete elleni támadás különleges neme - kezdettői fogva szerepel a magyar bírói gyakorlat történetében is. Korabeli feljegyzések bizonyítják, hogy II. Géza magyar királyt megmérgezték, III. Bélát Calanusz pécsi püspök mérgeztette meg. Zsigmond királyt szintén több ízben meg akarták mérgezni. Korvin János halála után apró gyermekeit II. Ulászló király felesége Török Imrével mérgezteti meg. A méreggel gyilkolókat halállal büntették és a kivégzettek holttestét az akasztófa tövében megégették. A XVI. századból számos utalás van erre vonatkozóan. 1715-ben egy soproni arzénmérgezés ügyében a bécsi egyetem ad felülvéleményt, ami az igazságügyi orvostan akkori helyzetének és szerepének megítélése szempontjából döntő jelentőségű. 1726-ban sublimât mérgezésről, 1733-ban maszlagos-nadragulya mérgezésről történt említés. A méreggel megkísérelt gyilkosságra és a vele kapcsolatos szakértői bizonyításra igen jó példa Dul Mihály esete, ahol a bírósági vegytan alkalmazását találjuk. Dul Mihály debreceni jómódú civist egérkővel mérgezett főtt kukoricával akarta megölni a felesége. A kukorica leve nagyon zavarosnak látszott, Dul Mihály gyanút fogott és feleségét feljelentette. Ebben az ügyben Csapó József, Debrecen város neves fizikusa adott igen alapos és magas színvonalú vegyészeti szakvéleményt. (1760. január 7.) A nemi élettel és annak törvényes vonatkozásaival kapcsolatban felmerülő orvostörténettudományi problémák többször állították az egyházi és világi hatóságokat olyan kérdések elé, amelyekben szakértői, illetve orvosi vizsgálat nélkül döntést nem hozhattak. Ilyen kérdések voltak a közösülési képesség, illetve képtelenség elbírálása mind férfi, mind nő esetében, a termékenyítő képesség vizsgálata, a szüzesség megállapítása, annál is inkább, mert a szüzesség védelme már legrégibb törvényeinkben is szerepel. A terhesség megállapítása jogi vonatkozásai miatt többször okozott problémát s arra is található utalás, hogy halálbüntetést a nő terhessége miatt elhalasztották. A túlterhesítés, az üszögter-