Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)
Dr. Szodoray Lajos: Debreceni orvosok, gyógyítók és kórházak a XVII-XVIIII. században
A debreceni híres orvosok sorában dr. Szentgyörgyi József (1765—187.8) a következő, mint Csapó és Weszprémi utóda. Jénában és Bécsben végzi orvosi tanulmányait és Bécsben 1795-ben avatják orvosdoktorrá. Előbb Győrött folytatott magángyakorlatot, majd 1799-ben hívja meg a Debreceni Tanács városi orvosnak. Életét és működését Elekes György közölte (Orvosok és Gyógyszerészek Lapja 8. 95. o. 1937.). Magyar zoológiát írt és az első magyar mikroszkóp birtokában volt. Szép portréja a Déri Múzeumban kiállított ,,Czeininger-féle" régi patikában látható. Kazinczyval tartott fenn őszinte barátságot. Egyes adatok szerint azonban a Mondolat összeállításában szerepe volt. 1831-ben a debreceni cholerajárvány idején az egészségügyi bizottság tagjaként működött. Weszprémi István leányát vette el Földi János (1755-1801) kerületi orvos, aki a pesti egyetemen 1788-ban nyert orvosi oklevelet. Hajdúhadházán telepedett le. Különösképpen botanikai és zoológiai tevékenysége emelhető ki, nyelvújító és szépirodalmi tevékenysége mellett. „Rövid kritika és rajzolat a magyar füvész tudományról" című munkája 1793-ban Bécsben jelent meg. Természeti históriájának első kötete: „Állatok országa" 1801-ben jelent meg, amelyben Linné rendszere szerint tárgyalja a zoológiát. Lugossy József emlékbeszédében írja róla: „Sokat tanított a boszorkányok, kísértetek és babonaságok ellen." Tehát népműveléssel is foglalkozott. Diószegby és Fazekas voltak a tanítványai és Füvészkönyvük megírásában Földi János dolgozatait is felhasználták. Az orvosi diplomával bíró gyakorló orvosok mellett sebészés borbélycéh is működött Debrecenben, akiknek száma kilencben volt meghatározva, emiatt nem jutott a céh tagjai sorába Csokonai Vitéz Mihály édesatyja sem. Az orvosok és sebészek működését nagyban elősegítette az a körülmény, hogy már a XVIII. század elejétől fogva jól vezetett gyógyszertár működött Debrecenben, amelynek vezetői szaktudásukon kívül általános műveltségükkel is kitűntek. 1729-ben a debreceni gyógyszertár vezetője Lambik János, akit Bókay Benjámin, majd 1733-ban Scbwarzz&alder Zsigmond követ. 1754-ben a híres Kazay Sámuel lett a gyógyszertár vezetője, aki orvosi műveltséggel is bírt, Hát