Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 18. (Budapest, 1960)

Dr. Zsakó István: Hogyan lehetne lényegesen megkönnyíteni a magyar orvostörténeti kutatók munkáját?

kor másfél év előtt megkezdtem a magyar orvosi folyóiratok átnézését és az orvostörténeti cikkek kiírását. Ügy találtam, hogy az „Orvosi Hetilap"-ban 1400 olyan közlemény jelent eddig meg, ami orvostörténeti szempontból érdeklődésre számíthat. A „Gyógyászatiban, a „Budapesti Orvosi Űjság"-ban, a „Népegészségügy"-ben, a „Magyar Orvosi Archívum"-ban és a többi orvosi folyóiratban is nagyon sok életrajzi adat, nekrológ mellett jelentős számú cikk tartozik a História Medica körébe. A legrégebbi időktől 1958-ig bezárólag szeretnék összeállítást készíteni. A cikkeknél a szerző neve, a cikk teljes címe, a megjelenés helye és ideje a lapszámozás szerint lenne a névmutatóban. A tárgymutató pedig, mint a cikkek is, abc rendben felsorolná a közlemények tárgyát. Régebbi orvostörténeti adattár-készítés kísérleteimhez ezután különféle kimutatásokat is szeretnék csatolni. A lepra, a pestis, a cholera, a tífusz, a tuberkulózis, a pellagra stb. megbetegedések megjelenési évei mellett a személyi körülményekre is kiterjedne e munkálat. Hírneves egyének orvosairól, külföldre került, vagy külföldről hozzánk származottakról is szükséges lenne megemlékezni. Ezek során kívánatos lenne hazánk minden egyetemének, éppúgy kórházainak, egészségügyi intézményeink (fürdőink, gyógyhelyeink stb.) eddig ismertetett adatait kiegészíteni. Orvoskartársainknak az orvosi tevékenységen kívül a botanika, a kémia, a zene, a művészetek más ágai művelésében kifejtett tevékenysége is érdekelhet bennünket, éppúgy a nyelvművelés és a sport terén mutatkozó kiválóság is. A szorosan vett tudományos munkán kívül a népi orvoslás, a babona, a kuruzslás adatainak kutatása is fontos. Emberorvosi tanulmányainkon kívül az állatorvosi is közelebbről érdekel, éppúgy a gyógyszerészi és a szorosabb együttműködés érdekében más pályákon levőkkel a kollaborálás igen helyénvaló. Ügy hiszem, hogy az együttműködés miatt mielőbb fel kellene venni a történelem művelőivel a kapcsolatot. A magyar történelemben is az egyes mozgalmak, a társadalmi és gazdasági viszonyok, a ragályos betegségek és hasonló tényezők úgy a történész, mint az orvos nézőpontjából vizsgálva kínálkozó kö-