Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)
Dr. Bencze József: ősmagyar motívumok orvostörténeti maradványainkban
tén zajlott le és éppen ezért minden reményünk megvan arra, hogy a további beható kutatás kielégítő eredményt nyújt. Az őstörténet későbbi szakában már alaposabb támpontok vannak arra (nyelvészeti-antropológiai), hogy huzamosabb időn át a baskír néppel voltak szomszédságban 3 és ennek megfelelően bizonyos keveredés is történt. Még később bizánci és arab írásos történeti feljegyzések bizonyítják, 4 hogy a Kijev és Voronyezs közti Levediában (Don és Dnyeper köze) telepedtek le (IX. sz.), majd a besenyők zaklatásai miatt nyugat felé költözködtek az ún. Etelközbe. Innen már egyre több hírt hallottak a későbbi hazáról. Megtudták, hogy a Tisza vidékén a bulgár nép lakik, akik igen erősek és harciasak. Éppen ezért Árpád vezér igen szívesen fogadta Bölcs Leó bizánci császár szövetségét a bulgárok ellen. Árpád a fiát küldte el harcosaival a bulgárok elűzésére, Leó azonban a hátuk mögött kibékült a bulgárokkal. A magyar harcosok sietve akartak hazatérni, de közben a besenyők az ott maradt magyarságot nyugat felé üldözték, csupán kis része maradt vissza szétszakítva -, míg a nagyobb rész Árpád vezetésével elérkezett a Kárpátok tövéhez,- Vereckéhez. Az ismertetett kurta vázlatból csupán arra akartunk rámutatni, hogy mennyire bonyolult tudományos kérdés ez, és milyen apró mozaikokból kell - ha lehet - összeállítani az egész kérdéskomplexust. A XVIII. sz. vége felé már a magyar kutatás is megindult, majd a XIX. század folyamán többen foglalkoztak a nehéz kérdéssel. (Sajnovits János, Horváth Zoltán, Csengeri Antal, Gyarmathy Sámuel, Reguly Antal, Róheim Géza stb.). Azonban csak a századforduló idején jutottak el eredményesebben és tudományosabban a kérdés lényegéhez. Hozzá kell fűznünk, hogy a kutatásba erősen beleszólt a félfcudális-tőkés rendszer politikája is, amely azt diktálta, hogy jobb érzés és kellemesebb tudat a magyarságot a hódító és hatalmas török néppel közeli rokonságba hozni, 5 mint az apró-cseprő kis népecskékkel, akik az orosz cár, majd a nagy orosz forradalom után a Szovjetunió területén éltek - a cári hatalom alatt a lehető legkezdetlegesebb elmara5* 67