Palla Ákos szerk.: Az Országos Orvostörténeti Könyvtár közleményei 17. (Budapest, 1960)

Dr. Katona Ibolya: Dr. Fekete Lajos munkásságáról

vános könyvtárakról elszigetelt helyi viszonyaink rovására kérem betudni". „S mit egynek gyarló munkája kihagyott, pótolja ki a másik buzgalma." A könyv előszavában időtálló, megszívlelendő gondolatokat vet papírra. Az a gondolat foglalkoztatja alkotás közben, hogy a hazai orvosirodalom történetét megírni nem lehetséges mindaddig, „míg az orvosi szakma teljes könyvészeti kimutatása hiányzik." Emellett megemlíti azt a tényt is, hogy „ezirányban még vezérférfiaink, oszlopembereink is alig akarnak tenni valamit". Pedig nem lehet közömbös az orvos számára, hogy megismerje az orvosi működés múltját, mert „a múltban van letéve a jelen alapja, valamint a jövőé a jelenben, a múltnak nyereményeit pedig okulásunkra nem fordítani, bűn lenne." Szembeszáll azokkal, akik lenézik az orvostudományi gyakorlattól független orvostörténelmi munkát és azt javasolja, hogy indítsanak mozgalmat az irodalmi adatok feltárására. Ő a maga részéről a munkát megkezdte, „amit nem is kezdeni, hanem folytatni kell csak és kívánatos volna, ha sok-sok orvos, egy-egy tollvonással, tehetsége szerint hozzájárulna." Biztatja az orvosokat, hogy merjenek magyar nyelven, magyar szakirodalmat létrehozni, mert saját nyelvünkön írott orvosi müveket már akkor tudtunk felmutatni, amikor még „Európa vezérnépeinél is ritka tünemény volt." Tulajdonképpen ebben a munkában a XVI., XVII., XVIII. századbeli írott munkák gyűjteményét állítja öszsze. Fekete Lajost egyre bővülő tudása mind nagyobb, átfogóbb rendszerező munkára készteti. Évekig gyűjti az adatokat „A magyar honi orvossebészeti, állatgyógyászati, állat-, növény- és vegytan-szaki irodalom könyvészeti kimutatása a XVI. századtól kezdve máig" című munka megalkotásához. Sajnálatos, hogy a kézirat csak töredék és így a XIX. század szerzőit és műveit adja. A címben foglaltaknak megfelelően, az egyes szakágazatok történészei a XIX. századra vonatkozóan sok értékes művet találhatnak ebben is. „A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme" című munkájában hazánkban a X. századtól uralkodó jár-